Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)
Horváth Győző, Schäffer Dávid, Molnár Dániel, Pogány Ákos: Kisemlősök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdőtípusban - Population and community studies of small mammals in two types of floodland forest
326 NATURA SOMOGYIENSIS túl a fogás-jelölés-visszafogás ("capture-mark-recapture'-CMR) módszer több szünfenobiológiai szempontú kutatást is lehetővé tesz. Még kevesebb hosszabb távú kutatás eredményeivel rendelkezünk arról, hogy a vizsgált kisemlős populációikat a természetes, természet- vagy emberközeli élőhelyen milyen közösségi struktúrában találjuk meg, egy adott habitat-, vagy mikrohabitat-foltban milyen az egyes populációk tér-idő mintázata, hogyan választják élőhelyüket, mennyiben fednek át élőhelyeik, a populációk dinamikája milyen idő- és térbeli mintázatot mutat az optimális és a kevésbé optimális élőhelyek viszonyában. A Dráva felső szakasza biodiverzitás monitorozásnak programjában jelen tanulmány két ártéri erdőtípus kisemlős közösségét vizsgálta. Kérdésfeltevésünk az volt, hogy mennyiben tér el a két mintaterület közösségének összetétele, valamint a vízszint-ingadozásnak is jelentősen kitett élőhelyek populációi mekkora denzitást érnek el. A vízmozgás minként befolyásolja élőhelyük minőségét, és az ebben bekövetkező esetleges változásokat indikálják-e a kisemlősök. Anyag és módszer Az első mintavételi helyet Vízvár mellett, a Drávához közel fekvő puhafa fűz-nyár (Saiici-Populetum) ligeterdőben jelöltük ki. 2000-ben két mintavételt terveztünk az őszi időszakban (szeptember, október). Ebben az évben 121 élvefogó dobozcsapdával kvadrát módszert alkalmaztunk, amely 1 ha területű volt. Az első, szeptemberi mintavételezés az 5 éjszakás csapdázási periódust és a csapda mennyiségét tekintve 605 csapdaéjszaka adatát jelentette. Októberben a magas vízállás miatt a mintavételezést nem tudtuk megvalósítani. 2001-ben a tervezett négy csapdázási periódusból eddig három megvalósult (június, augusztus, szeptember), melyek során nem kvadrát, hanem vonal transzekteket alkalmaztunk. A területen 6 transzektet helyeztünk el, amelyek mindegyikében 10 csapda a földúttól a Dráva felé, 10 csapda a földút és a töltés között működött. A kihelyezett csapdák számát és a mintavételi időt tekintve 2001-ben 1400 csapdaéjszaka adatával számoltunk. A másik mintavételi terület a Lankóci erdő 1 hektáros síkvidéki égerligete {Paridi quadrifoliae-Alnetwn) volt, amely szegélyzónával, ecotonnal határolt. A változatos aljnövényzet mellett a régi, korhadt, mohapárnával benőtt tuskók rendkívül jó búvóhelyet jelentenek a kisemlősöknek, és alkalmas helyet a csapdák elhelyezésére. Ezen a mintaterületen 2000-ben a tervezett kettő, 2001-ben három mintavételezést valósítottuk meg, melyek során itt kvadrát módszert alkalmaztunk. A működő 121 csapda, valamint az 5 éjszakás mintavételi periódusok alapján 2000-ben 1210, 2001-ben 1815 csapdaéjszaka adata állt rendelkezésünkre. A populációszintű monitorozáshoz a kisemlősöket elevenfogó csapdázással fogtuk meg a fogás-jelölés-visszafogás módszerével. A két mintaterületen szinkron folytak a csapdázások 5 éjszakás periódusokban. Csalétekként szalonnát és ánizskivonattal, valamint növényi olajjal megkevert gabonamagvakat használtunk. Napi két ellenőrzést végeztünk (7 00 , ill. 19 00 órai kezdettel), így periódusonként kilenc ellenőrzésünk volt. A megfogott állatok egyedi jelölésére az első lábujjperc eltávolítását alkalmaztuk (BEGON 1979). Mindkét mintaterület esetén táblázatba foglaltuk a csapdázott fajok összesített fogási adatait. Alapadatainkat Access adatbázisban tároltuk és Manly-Parr-féle fogásnaptár módszer szerint dolgoztuk fel, amely segítségével három fogási paramétert (fogások teljes száma, visszafogások teljes száma, fogott egyedek száma) számítottunk ki. A vízvári
