Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)
Nagy Barna: A Mecsek Orthoptera faunájának jellegzetes vonásai - Characteristic features of the Orthoptera fauna of the Mecsek Mountain (S Hungary)
NAGY В. A MECSEK ORTHOPTERA FAUNÁJÁNAK JELLEGZETES VONÁSAI 157 hazai erdei élőhely-típusokat viszonylag csak kevés fajú és kis egyedszámú Orthoptera népességgel jellemezhetjük (NAGY 1999), noha a faj- és egyedgazdagságban jelentős különbségek lehetnek a zárt bükkösök, gyertyános-tölgyesek és a ligetes karsztbokorerdők között, az utóbbiak javára. Az egyenesszárnyú rovarok számára fő élőhely-típusokat a Mecsekben is az eredeti, vagy másodlagosan keletkezett nyílt gyepek, tisztások, és irtások képviselik. A jórészt másodlagos rétek, kaszálók és legelők - a perifériális sík területektől eltekintve - korlátozott kitérj edésűek és elsősorban a települések környékére korlátozódnak. A gyűjtéseink zöme rovar- (kaszáló-) hálós módszerrel, kisebb része egyelő gyűjtéssel történt, néhány esetben azonban a hang alapján detektált fajok adatait is használtuk. Egy esetben {Melanogryllus desertus, Bicsérd) talaj csapda adatot is figyelembe vehettünk. A mintavételek és előfordulások alapján adatokat számítottunk a fajok előfordulási gyakoriságára (frekvencia, 3. táblázat). A részben preparált (száraz), részben formaiinban eltett anyag zöme az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Állattani Osztályán (Nagykovácsi, Julianna-major) van. A tavaszi, nyár-eleji időszakban végzett gyűjtések bizonytalanul határozható lárvaanyagát laboratóriumban (üvegházban) neveltük tovább. Későbbi gyűjtéseink alkalmával a helyszínen biztosan határozható élő példányokat élőhelyükre visszabocsátottuk. Több esetben csupán a hímek faj-specifikus hangja alapján állapíthattuk meg egy-egy faj jelenlétét. Ugyancsak az eltérő hang alapján figyeltünk fel a külsőleg az Isophya camptoxypha-hoz igen hasonló Isophya modestior jelenlétére, amelyet 1963/64 évi tenyésztési-naplóinkban csupán "mecseki", vagy "villányi" néven tartottunk számon; hangjuk szakszerű leírására akkor még nem volt mód. Erre, valamint más Isophya fajokra vonatkozó oszcillogramos vizsgálatokra csak később - a műszaki feltételek lehetővé válásával - kerülhetett sor (HELLER et al. 2004; ORCI & HELLER 2004; ORCI et al. 2005). Eredmények Korábban közölt gyűjtési eredmények számba vétele Szórványos adatokat tartalmazó kisebb cikkek (2. táblázat) mellett két részletesebb tanulmány foglalkozik a Mecsek Orthoptera faunájával. A rövid gyűjtési idő ellenére is jelentős a GÜNTHER & ZEUNER (1930) közölte jegyzék; nevezett szerzőpáros néhány nap leforgása alatt, minden esetre fenológiailag jó gyűjtési időszakban (1928. VIII. 16-17.) Pécs környékéről és a Jakab-hegyről 13 Ensifera és 15 Caelifera fajt mutatott ki, közöttük a "Podisma schmidti Fieber imendax Fischer)" taxont, amelyen nyilván az Odontopodisma decipiens fajt kell érteni. Teljesebb képet mutat RÁcz & VARGA (1985) cikke, amely 16 Ensifera és 19 (korábbi szerzők tekintetbe vett adataival együtt 24) Caelifera fajról tudósít (3. táblázat). Azonban, a csupán szeptemberre korlátozódó gyűjtéseikben a fenológiailag korai - állatföldraj zilag lényegesebbnek bizonyult - fajok (pl. Isophya costata, I. modestior, I. modes ta, I. camptoxypha, Leptophyes punctatissima, Stenobothrus eurasius, etc.) nem szerepelnek, éppen ezért a fauna-, valamint életforma-elem megoszlásáról közölt grafikonjaik csak az általuk vizsgált (szeptemberi) együttesre, illetve időszakra érvényesek. A "Pseudopodisma fieberi" általuk történt mecseki kimutatása nehezen illeszthető be az eddig ismert area-képbe. További kutatásnak kellene tisztázni, hogy a mecseki példányok » amennyiben valóban a Pseudopodisma génuszról van szó - az észak-olaszországi P. fieberi, vagy pedig a GALVAGNI & FONTANA (1996) által kimutatott északkelet-magyarországi P nagyi taxonhoz tartoznak?
