Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Kinál Ferenc: A Magyarországon kevésbé ismert szmirnai fülbemászó (Dermaptera: Forficula smyrnensis Serville 1839) életmódjáról - On the biology of the Forficula smyrnensis Serville 1839 (Dermaptera), a little-known earwig in Hungary

KÍNÁL F. : A SZMIRNAI FÜLBEMÁSZÓ 151 Szaporodás Párzás Nagyobb zavarás elkerülésével a párosodás körülményei is megfigyelhetők voltak. Előjáték gyanánt a hím csápjaival tapogatta nőstényt, majd fogóit a nőstény felé hajlította, máskor a nőstény kezdte csápjátékot. A hím fogóival simogatta a nőstény potrohát, (a simogatás el is maradhat) a csápokkal egymást tapogatták majd a hím 90°-kal elcsavarta a potrohát és a nőstény alá hátrált, mígnem az ivarszervek érintkezésbe kerültek. Ilyenkor a nőstény potrohának a hasoldalával a hím fogóján feküdt, míg annak fogója a hím hasán feküdt. A nőstény ezután normál testhelyzetbe fordult, míg a hím teste elcsavarodott úgy, hogy a pronotuma csaknem 180°-kal volt fordulva a potrohvéghez képest. Előfordult az is, hogy az éppen táplálkozó nőstény folytatva az evést párzás közben. A párzás többször is megismétlődhet, hossza függ a hőmérséklettől. 21 °C-on 21, 20 °C-on 25, 18 °C-on 41,16 °C-on 100 perc időtartam is megfigyelhető volt. (3. táblázat). Tojásrakás A nőstény átlagosan 40 (31-46) tojását az egérpohárban lévő levél vagy fakéreg alá, a talaj felületére vájt/készített tálszerű mélyedésbe, egy csomóba rakta (3. ábra), és a kikelésük után még átlagosan 6 (3-11) napig őrizte és gondozta. A talajba fúrt üreget is elfogadhat tojásai számára. Az 1,4-1,6 mm hosszú és 1-1,1 mm átmérőjű sárga, tojásdad tojások egymással érintkezve, csomóba voltak elhelyezve. A nőstény a fejét a tojáscsomó felett tartotta, illetve elülső lábai a tojásokon nyugodtak. Érintésre a fogóival "ütött", csípő mozdulatokat tett' a támadó felé. A tojás állapot átlagosan 11 napig (7-14 napig) tart. Egy nőstény, - átlagosan 45 nap (30-64 nap) elteltével, - 3- 5-ször is rakhat tojásokat (termosztát-kamrában, 23 °C-on). Lárva-fejlődés A hemimetabol fejlődésű lárvák nagyjából a kifejlettekhez hasonlók, színük keléskor, illetve vedlés után fehéres, egyébként sötétszürke. Lényeges különbség az imágókhoz viszonyítva a fejletlen szárnykezdeményekben és az egyszerűbb fogókban van. A lárvák 4 fejlődési stádium után, kb. átlagosan 54 nap (26-78 nap) múltán érték el az imágó állapotot, miközben testük és cercusuk egyre hosszabbá vált (2. táblázat). A 4. fejlődési stádiumú lárvák hátsó-szárnyainak kezdeménye feltűnően nagy méretű. Következtetések A megtalálás körülményeiből arra következtethetünk, hogy különböző növényi, vagy akár műszaki anyagok közé furakodva szállító eszközökkel passzív módon elhurcolható. Lehetséges, hogy a Balaton mellékére is a nyáron különösen megnövekedő nemzetközi forgalommal juthatott. Terjedése röpképessége folytán aktív módon sem zárható ki, bár erre vonatkozó irodalmi adatról nem tudunk. Eddig fénycsapdából származó anyagról sem tudunk, noha a F. auricularia és a L. minor hazai fénycsapdában való előfordulásásra számos adat van (Szentkirályi F. szóbeli közlése). Fogságban sokféle táplálékot elfogadott; minden bizonnyal természetes viszonyok között is sokféle táplálékot fogyaszthat, és az újabb helyeken való megtelepedésében ez a tulajdonsága segítheti. Hazánkban eddig még nem, vagy alig ismert faj; ALBOUY & CASSUAL (1990) szerint életmódja sem ismert, ezért ez idő szerint esetleges gazdasági jelentőségéről sem alkothatunk véleményt.