Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)
Körmendi Sándor: Somogy megyei lápok hidroökológiai vizsgálata - Hydroecological investigation in different moors of Somogy county
132 NATURA SOMOGYIENSIS A Rotatoria és Crustacea fauna vizsgálatáról a Baláta-tavon 1965-től (MEGYERI 1965; FORRÓ 1995; KÖRMENDI 2001, 2003), a Barcsi Borókás vízi gerinctelen faunájáról 1985től (Forró 1985; LANTOS 1985; RONKAY 1985; FORRÓ és MEISCH, 1998; KÖRMENDI 1999, 2003; KÖRMENDI és LANSZKI 2002, 2003) állnak rendelkezésre adatok. A Komiósdiégeresben 1998-ban (KÖRMENDI 1998), a Lankóci-égeresben 2000-ben kezdődtek el a kutatások (DDNP kutatási jelentések). Anyag és módszer A lápok nyíltvizi, lebegő hínaras, nádas-zsombékos-sásos, égeres-füzes élőhelyein kijelölt mintavételi pontokon 2000-2003. április és november között, évente 10-12 alkalommal történt mintavétel. A vizsgált vizes élőhelyeken az alábbi mintavételi helyeket jelöltük ki: - Baláta-láptó: A: nyílt víz a láptó keleti oldalán B: nádas-zsombékos C: égerláp-lápcserjés - Darányi Nagyberek: A: nyílt víz a Nagyberek nyugati oldalán B: zsombékos-sásos C: égeres-füzes - Lankóci-erdő : égeres - Komiósdi-erdő: égeres A mintavételi helyeken 3-4 merített pontmintából átlagmintákat készítettünk. A vízkémiai analíziseket módszertankönyvek (FELFÖLDY 1987; NÉMETH 1998) alapján végeztük. A vizsgált vízterek vízminőségét a halobitás, trofitás, szaprobitás mutatók alapján jellemeztük (FELFÖLDY 1987). A Rotatoria és Crustacea fauna vizsgálatához merített és oszlop mintákat vettünk, melynek során 5-50 dm 3 vizet szűrtünk át 25 um és 60 um lyukbőségű planktonhálón, majd a szüredéket formalinnal tartósítottuk.. A laboratóriumi feldolgozások során a rák és kerekesféreg taxonok meghatározását és jellemzését a hazai és a nemzetközi szakirodalom alapján végeztük (CARAUSU et al., 1955; BOTTRELL et al., 1976; ILLIES 1978; KOSTE 1978; EINSLE 1993; GULYÁS 1998; GULYÁS és FORRÓ 1999; MEISCH 2000). Eredmények Vízminőségvizsgálatok eredményei Halobitás A vizsgált időszak száraz időjárása miatt valamennyi víztérben jelentős vízszintcsökkenés volt tapasztalható, sőt a Lankóci- és Komiósdi-égeresekben a kijelölt mintavételi helyek június elejére-közepére kiszáradtak, és csak a késő őszi időszakban jelent meg bennük a víz. Megállapítható, hogy a vízszint csökkenése miatt minden víztérben a növekedett a sótartalom. Az egyes vízterek közötti különbség elsősorban a talajtani adottságok miatt alakulhatott ki a Komlósdi-égeres kivételével, ahoi a szignifikánsan nagyobb össz-ion koncentráció oka a közeli sertéstelep rendszeres hígtrágya terhelése. A legalacsonyabb vezetőképességet (összes ion-tartalmat) a Baláta-lápon mértük (1. táblázat).
