Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)
Csiky János - Oláh Emőke: A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak vörös listája - The Red List of Nanocyperion like species in Dráva Plain (South Hungary)
12 NATURA SOMOGYIENSIS Trifolium repens, Tussilago farfara, Typha latifolia, Typha laxmanni, Urtica dioica, Utricularia vulgaris, Verbascum blattaria, Verbena officinalis, Veronica anagallisaquatica, Veronica anagalloides, Veronica arvensis, Veronica persica, Veronica scutulata, Vicia cracca, Vicia grandiflora, Viola arvensis, Xanthium strumarium. Az irodalmi források, a herbáriumi és terepi adatok birtokában a Drávamenti-síkra jellemző Nanocyperion jellegű állományok, mintegy 230 edényes növénye közül az alábbi - az IUCN szempontrendszere szerint leginkább veszélyeztetett - Isoeto-Nanojuncetea (sensu Soó 1968: F 14) fajokat emelhetjük ki (1. táblázat). Élőhelyi preferenciájukat tekintve az 1. táblázatban szereplő fajok a Drávamenti-síkon meglehetősen különböznek. Míg a Marsilea quadrifolia, Montia fontana, Pulicaria vulgaris, Mentha pulegium általában időszakosan tocsogós, nedves gyepekben, vizenyős parlagokon jelenik meg, s a.Potentilla supina előfordulásainak jelentős része is a csatornázatlan települések utcáiról való, addig a tartós, mély vizű iszapos aljzatú tócsák lakója az Alisma gramineum, kiszáradt tómeder alján él a Cyperus michelianus és gyorsan kiszáradó tocsogók növénye a Ranunculus lateriflorus, valamint a Ly thrum tribracteatum. A hazánkban védett fajok közül (ritkaságuknál fogva) említésre méltó a lokálisan különösen veszélyeztetett Ranunculus lateriflorus, Montia fontana, Elatine hungarica, Elatine triandra, Marsilea quadrifolia és a veszélyeztetett Ly thrum tribracteatum. Érdekes, hogy az országos védelmet élvező és számos nemzetközi listán is szereplő Lindernia procumbens és az Elatine alsinastrum a Drávamenti-síkon elterjedt és tömeges, így veszélyeztetettség szempontjából a legkevésbé érintett fajok közé tartoznak. Bizonyos fajok, melyek a kiszáradást jobban tűrik, mint a Lythrum hyssopifolium vagy a listára fel sem került Gnaphalium uliginosum, a területen rendkívül elterjedtek, s a legkisebb pocsolyák mentén is megjelenhetnek (általában a gyakori és tömeges Juncus bufonius kísérőjeként). A Nanocyperion jellegű fajok termőhelyeinek leggyakoribb tömeges özönnövényei napjainkban az Echinochloa crus-galli (mélyebb, nedvesebb részek) és az Ambrosia artemisiifolia (magasabb, gyorsan kiszáradó felszínek). Ez utóbbi faj szinte egyik vizsgált foltból sem hiányzott, s általában jelentős borítással is rendelkezett. 7Л 77 4. ábra: Az 1. táblázat Nanocyperion jellegű fajainak száma a CEU kvadrátokban Fig. 4: Number of Nanocyperion-tíke species (Table 1.) in CEU quadrats
