Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)
Csiky János - Oláh Emőke: A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak vörös listája - The Red List of Nanocyperion like species in Dráva Plain (South Hungary)
10 NATURA SOMOGYIENSIS A saját adatok gyűjtését a terület közúthálózata mentén szisztematikusan végeztük, de alkalmanként elhanyagoltabb földutak mentén is gyűjtöttünk (ennek megfelelően várható, hogy nem találtuk meg minden faj minden populációját, de eredményeink a terület chorológiai tendenciáit - véleményünk szerint - hűen tükrözik). A felmérések során l:50000-es térképen rögzítettük a termőhely pontos helyét, feljegyeztük a foltban található edényes növényfajokat, amelyeket SIMON (2000) szerint határoztuk meg. ANanocyperion társulásokra jellemző fajok vörös listás besorolása az IUCN kategóriarendszere alapján történt (IUCN 2001), amely lényegében a populációk (lelőhelyek) számával, az egyedszámmal és e kettő dinamikájával operál. A fajok populációiban bekövetkező változásokra a nagyobb, és a vizsgálati terület szempontjából fontosabb herbáriumok (MTM Növénytár Carpato-Pannonicum Gyűjtemény [HCP], Janus Pannonius Múzeum herbáriuma [HJPM], Pécsi Tudományegyetem herbáriuma [HPTE]), az irodalom áttekintése után (archív adatok), illetve saját megfigyeléseinkből (recens adatok) nyert információk alapján következtethetnénk. A Drávamenti-síkságról tájékoztató korábbi források azonban meglehetősen hiányosak, leginkább elterjedési adatokról informálnak (a szisztematikus feltárás hiányában azokról is csak töredékesen), populációméretre vonatkozó adatokat e munkák sajnos nem tartalmaznak. Ennek köszönhetően a fajok IUCN kockázati kategóriákba sorolásánál legtöbbször nem a korábbi forrásokra, mint referenciákra támaszkodtunk (dinamika), hanem a frissen felmért, létező lokalitások számára és ezek becsülhető egyedszámára. A populációk nagy száma egy vizsgálati területen nem feltétlenül jelenti a faj veszélyeztetettségének alacsony fokát, hiszen e számok a lokalitások eloszlásáról, a populációméret egyenletességéről még nem tájékoztatnak. Abban az esetben például, ha a populációk csupán egy kis helyen csoportosulnak, sérülékenységük még ugyanúgy fokozott mértékű lehet, mint kis populációszám esetén. A populációszám tehát, a veszélyeztetettség mértékének kifejezésére önmagában nem alkalmas. Ennek áthidalására adott léptékben, egységnyi területekkel, mint egy (potenciális) lokalitással kalkulálva már könnyebben számszerűsíthető a veszélyeztetettség, feltételezve, hogy minden területi egység sérülékenysége egyforma. Az előfordulások eloszlásának ismerete önmagában azonban megint nem elegendő információ, hiszen a populációk szélsőséges esetben egyetlen egyedből is állhatnak. E hiba csökkentésére és minden egyéb vonatkozásban az IUCN általjavasolt szempontrendszerekhez igazodtunk (IUCN 2003), egy potenciális lokalitásnak tekintve egy területi egységet. Az újonnan összeállított, helyi Vörös Lista léptékét a magyarországi flóratérképezés felbontása (raszterhálója) határozta meg (KIRÁLY 2005). A mintegy 2800 magyarországi térképezési egységből a Drávamenti-síkságra 60 kvadrát esik, tehát a vizsgálati területen egy faj esetében a maximális lokalitások száma ennél az értéknél nem lehetett nagyobb. Minden faj esetében, külön táblázatban tűntettük fel a korábbi magyar (NÉMETH 1989) és horvát (NIKOLIĈ & TOPIC 2004) országos Vörös Lista besorolásokat is (1. táblázat). Eredmények és következtetések A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajaira vonatkozó igen szerény irodalmi utalások és a saját felméréseink alapján, több mint száz belvizes, iszapos aljzatú élőhelyfolt (főként szántók, kisebb részt vizenyős parlagok, útmenti tócsák) megvizsgálása után az alábbi fajokat mutattuk ki: Abutilon theophrasti, Achillea asplenifolia, Agropyron repens, Agrostis stolonifera, Alisma gramineum (HORVÁT 1942), Alisma lanceolatum, Alisma plantago-aquatica, Alopecurus aequalis, Alopecurus pratensis, Althaea officinalis, Amaranthus retroflexus,
