Ábrahám Levente: Biomonitoring a Dráva folyó magyarországi szakasza mentén 2000-2004 - Natura Somogyiensis 7. (Kaposvár, 2005)

Uherkovich, Ákos - Nógrádi, Sára: Middle-term changes in caddisfly (Trichoptera) communities of the Hungarian part of Drava river during the years 1992–2004 - Tegzes együttesek középtávú változásai a Dráva magyarországi szakasza mentén, 1992-2004 folyamán

62 NATURA SOMOGYIENSIS Tegzes együttesek középtávú változásai a Dráva magyarországi szakasza mentén, 1992-2004 folyamán UHERKOVICH ÁKOS és NÓGRÁDI SÁRA A Dráva magyarországi szakasza mentén 1992 óta rendszeres vizsgálatokat folytattunk. Néhány lelőhelyen évente többször vettünk kvantitatív mintákat tegzesekből. Különösen Vízvárnál voltak eredményesek ezek a gyűjtések, ahol az eltelt 13 évből az utóbbi hatban állandóan mintáztunk, előtte alkalmilag. Ugyancsak sok minta származik a Dráva baranyai szakaszáról is: Drávapalkonya és Vejti mellett a kilencvenes évek elején, Drávasztára mellett pedig 1992 és 2004 között rendszeresen, csaknem minden évben mintáztunk. Néhány gyakoribb, Vízváron előforduló fajt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egyes fajok állandóan, nagy dominanciával jelen voltak a tegzes együttesekben (pl. Hydropsyche contubernalis McL., Hydroptila sparsa Curt., Psychomyia pusilla F., Ceraclea dissimilis Steph., Setodes punctatus F.), mások csak az időszak egy részében voltak dominánsak (Oecetis notata Ramb.). Két faj csak a vizsgálati időszak második felében, 1999 után jelent meg, de ezután viszonylag gyakorinak mutatkozott {Adicella syriaca Ulmer, Silo piceus Brau.). A Dráva egyéb mintavételi helyein hasonló a helyzet, de a rövid adatsorok vagy a csekélyebb számú mintázás miatt az aktivitási diagramok kevésbé értékelhetők. A Dráva legértékesebb faja, aPlatyphlyaxfrauenfeldi Brau. 1989 és 2004 között egyes években nagyobb példányszámban fordult elő (16. ábra). Ennek részben metodikai okai vannak (állandó, telepített fénycsapda működése), illetve 1996-ban és 2000-ben egészen kiváló időjárási körülmények között folytak a gyűjtések, a faj rövid, de erőteljes aktivitását így észlelni tudtuk. Két másik jellemző faj {Trichostegia minor Curt, és Limnephilus stigma Curt.) esetén is megfigyelhető, hogy az aktivitás kiszámíthatatlan. Időnként kiugró nagy aktivitást észleltünk (pl. T. minor: 1988-89, L. stigma: 2004), máskor éveken át nem láthatók ezek a fajok (17. ábra). A mintavétel körülményei: az időjárási helyzet (hőmérséklet, nedvesség, borultság és mindenekelőtt a fronthelyzet) és a zavaró holdfény (holdfázisok) nagyon változóak, az előbbiek hatásai kiszámíthatatlanok, ezért az egyes mintavételek rendkívül változó eredményt adnak. A belőlük levont következtetések is csak tájékozódásul szolgálnak, az aktivitás valódi mértékét nem fejezik ki hűen. Csak állandó, éveken keresztül működő fénycsapdák anyagának kiértékelésével jutnánk a valóságot megközelítő rajzási adatokhoz.