Ábrahám Levente: Biomonitoring a Dráva folyó magyarországi szakasza mentén 2000-2004 - Natura Somogyiensis 7. (Kaposvár, 2005)

Horváth, Győző, Molnár D., Németh Tamás - Csete Sándor: Landscape ecological analysis of barn owl pellet data from the Drava lowlands, Hungary - A Dráva menti gyöngybagoly köpetekből nyert adatok tájökológiai elemzése

HORVÁTH ET AL.: ECOLOGICAL ANALYSIS OF BARN OWL PELLET DATA 189 A Dráva menti gyöngybagoly köpetekből nyert adatok tájökológiai elemzése HORVÁTH GYŐZŐ, MOLNÁR DÁNIEL, NÉMETH TAMÁS és CSETE SÁNDOR Dél-Magyarországon a Dráva folyó természetvédelmi szempontból jelentős ökológiai zöldfolyosónak tekinthető és a folyó menti sík területen nagyobb sűrűségű regionális gyöngybagoly-állomány fészkel. A térségben rendszeres köpetgyűjtést folytatunk, amely alapján a kisemlősök elterjedésének tér-időbeli viszonyait monitorozzuk. Jelen tanulmányban a táj mintázat és a gyöngybagoly táplálék-összetétele közötti összefüggéseket vizsgáltuk abban a megközelítésben, hogy az egyes költőpárok adatainak összesítése mennyiben vonatkoztatható a gyöngybagoly zsákmányolási körzeténél lényegesen nagyobb mozaikos táj foltösszetételére. A tájökológiai elemzéshez a CORINE LANDCOVER l:50.000-es térképezési kategóriákat alkalmaztuk, amely alapján a gyöngybagoly vadászata szempontjából is eltérő minőségű természetes, vagy természetközeli területeket különítettünk el: vizek (álló és folyóvizek), vizenyős területek (mocsarak), erdők (lombos és tűlevelű erdők), természetes gyepek, természetközeli rétek, átmeneti erdős-cserjés területek, növényzet nélküli és kevés növényzettel fedett nyílt területek. A kategorizálás másik csoportjában az antropogén területeket vettük figyelembe: szántóföldek, állandó növényi kultúrák (szőlők, gyümölcsösök), legelők, vegyes mezőgazdasági területek, mesterséges felszínek (mesterséges nem mezőgazdasági zöld területek és urbanizált területek). A Dráva mentén három nagyobb területet elemeztünk, a Dráva felső szakaszának monitorozási terültén kettő (Zákány-Porrogszentkirály, illetve Berzence-Heresznye), míg az alsó Dráva szakaszon egy szakaszt jelöltünk ki (Drávaiványi-Szaporca). A vadászterületek lokális tájökológiai elemzését a költőhelyek körüli 2 km-es sugarú kör területének foltösszetétele alapján végeztük, míg az adott Dráva szakasz nagyobb léptékben történő vizsgálatához a költőhelyek körüli 10 km-es sugarú körök érintői és a Dráva vonala által határolt terület foltösszetételét használtuk fel. A Dráva legfelső két szakaszán a lokális területek a foltok kevesebb, mint 30 %-ában különböztek a nagyobb léptékű tájhoz viszonyítva, mindössze 3-5 folt esetén volt szignifikáns különbség. Az alsó szakaszon volt olyan lokális mintahely, ahol 6 folt aránya különbözött szignifikánsan a nagyobb területtől, de a teljes szakaszt tekintve 33 %-os, vagy ennél kisebb különbséget kaptunk a két térbeli skálán vett foltösszetétel között. A foltátfedés számítás és a homogenitás tesztek alapján a lokális területek esetén kapott kisemlős faunisztikai adatok összegezhetők és a baglyok vadászterületeinél lényegesen nagyobb tájökológiai skálán is értékelhetők.