Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

92 NATURA SOMOGYIENSIS Anopheles (Anopheles) plumbeus Stephens, 1828 - Hamvas maláriaszúnyog (syn. Anopheles nigripes Staeger, 1839) Elterjedése: Európaszerte (főleg az erdős vidékeken) előforduló szúnyog, de meg­található a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Irakban, Iránban és Észak-Afrikában is. Magyarországon a Dunántúlon és az Északi-középhegységben valószínűleg általánosan elterjedt, az erdővel borított területek számos pontján megtalálták. Különösen sok lelőhelyét ismerjük a Balaton környékéről, a Bakonyból, részben a Nyugat-ma­gyarországi-peremvidékről, valamint a Kisalföld északi feléből. Az Alföldön az eddigi adataink szerint ritka, bár lehetséges, hogy egyes területeken ott is inkább csak célzott gyűjtések hiányoznak, mint ahogyan feltehetően az Északi-középhegységben is (43. ábra). Életmódja: Nősténye agresszíven támadja az embert, vérszívás közben teste csaknem függőleges helyzetű, erről könnyen megismerhetjük. Imágóját április végétől november közepéig, lárváját március végétől november elejéig gyűjtöttük (44. ábra). A lárvák nagyobb egyedszámban csak május és október között vannak jelen a tenyészőhelyeken. Nyár derekán általában visszaesik az egyedszáma, amiben valószínűleg közrejátszik a faodvak vizének kiszáradása. Mihályi szerint (MIHÁLYI & GULYÁS 1963) lárva alakban telel át, de a téli évszakban eddig nem sikerült megtalálnunk. Elsősorban lombosfákban képződött odvak vizében fejlődik, de a Bakonyban kivételesen megtaláltuk a lucfenyő (Picea excelsa) a talajból kiemelkedő gyökerén képződött, madárfészekre emlékeztető, jellegzetes dendrotelma vizében, továbbá a Káli-medence „kőtengereit" alkotó kövek mélyedéseiben kialakult, madáritatónak, nevezett kisebb-nagyobb vízterekben (litotel­ma) is. Többnyire együtt fordul elő a másik jellegzetes odúlakó faj (Ochlerotatus geni­culates) lárvájával, de annál kevésbé gyakori. A lárvát országosan 8 fafaj, leggyakrab­ban AInus glutinosa (16 alkalom) és Salix ssp. (13 alkalom) odújában találtuk. További adatok: Tiíia ssp. (6), Quercus ssp. (4), Fraxinus ornatus (3), Carpinus hetulus (1), Acer campestre és Popuhis ssp. (l-l). Külön említést érdemel, hogy a Bakonyban sikerült a lárváját megtalálni egy használaton kívüli csordakútban is. Egyéb adatok: Példányok száma összesen: 984 (16 hím, 328 nőstény, 566 lárva, 74 báb). Csípés közbeni gyűjtés: 272 példány, 145 alkalom. UTM hálómezők száma: 103. Dominancia érték: 0,17%. Gyakorisági kategória: gyakori előfordulású (IV). Gyűjtési adatok: Alsógyencs: 1998.05.06., 29 , TS, +CS - Alsóvárosi-crdő: 1997.08.21., 7 L, TS, +DT (Tilia ssp. ssp.) - Badacsony [+CS]: 1976.06.28., 19 , BT; 1988.07.30., 39 , TS - Badacsonytomaj [TS, +CS]: 1986.07.03., 29; 1996.05.27., 19; 1996.08.02., 19 - Balatonberény [+CS]: 1975.08.21., 29, BT; 1984.08.11.,19, LP; 1984.08.25., 29 , LP; 1984.08.30., 39, LP; 1996.07.05., 19, HL - Balatonederics [TS, +CS]: 1982.09.11.. 19; 1996.06.11.. 19 - Balatonföldvár: 1984.08.13., 29. LP, +CS - Balatonfüred: 1997.08.08., 19,TS,+CS-Balatonffizfő: 1984.08.30,. 39 , Kl,+CS Balatonlcllc: 1994.07.11.. 19, MI,-CS - Balatonmáriafürdő [+CS]: 1984.08.11., 89 . LP; 1984.08.16.. 69 , LP; 1984.08.25., 89 , LP; 1984.08.30., 89 , LP; 1995.06.28., 29 , HL - Balatonrendes [TS, +CS]: 1996.07.02., 19 ; 1997.08.06., 29 - Balatonszemes: 1984.08.13., 29 , LP, +CS - Balatonszepezd: 1986.06.30., 29 , TS, +CS - Balaton-utcai-park: 1999.09.04., 19 , Ml, +CS - Baricska-dülő: 1975.07.20., 19 , KI, +CS - Bácsai-lcgclö: 1999.06.09., 3 L, TS, +DT (Salix ssp.) - Bázsa: 1998.09.12., 29 , TS, +CS - Bázsai-öböl (Aszófő): 1998.09.12., 2 L, TS - Bercsényi-strand [KI, +CS]: 1977.07.12., 19; 1977.07.18., 19 - Békás-tó: 1987.07.18., 29, TS, +MAL - Bolyamér-völgy: 1993.07.08., 2 L, TS, +DT (Alnus glutinosa) - Budatava-égcrcs [TS, +DT (Alnus glutinosa)]: 1997.08.01., 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents