Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

TÓTH S.: MAGYARORSZÁG CSÍPŐSZÚNYOG-FAUNÁJA 39 17. ábra: Magyarország csípőszúnyog-faunáját alkotó taxonok lárváinak tenyészöhely típusonkénti előfordulása, a gyűjtési alkalmak szerinti megoszlásban litoriprofundális típusú sekélytóból (318 alkalom) és tömpöly típusú természetes kisvízből (267 alkalom) gyűjtöttük. Sorrendben a harmadik a Culiseta annulata (19 víztípus, 1303 alkalom), melynek lárvái mocsár típusú természetes állóvízben (411 alkalom), tömpöly típusú természetes kis vízben (336 alkalom) és litoriprofundális típusú sekélytóban (199 alkalom) kerültek a gyűjtőhálóba. További sorrend: Culex modestus (18 víztípus, 988 alkalom), Aedes cinereus (18 víztípus, 804 alkalom), Ochíerotatus sticticus (18 víztípus, 597 alkalom), Culiseta morsitans (18 víztípus, 326 alkalom), Ochíerotatus annulipes (17 víztípus, 1301 alkalom), valamint Culex territans (17 alkalom, 283 víztípus). Az összeállításból is kiderül, hogy a tenyészöhely típusokban való előfordulás és azon belül a gyűjtési alkalmak száma nem áll arányban egymással. A tenyészőhelyekre jellemző lárvaegyüttesek A tenyészőhelyek lárvaegyütteseinek jellemzésével is behatóan foglalkozott Mihályi (MIHÁLYI & GULYÁS 1963). Az általa kimutatott együttesekre utalunk a fajok életmódjának leírásánál. Egy országos, valamennyi adatra vonatkozó összeállítással egyelőre nem rendelkezünk, de néhány tenyészöhely lárva-együttesét (a mintavétel időpontjában feltárt faj-kombináció) közreadjuk. Ezek Bácsai-legelő (Győr), Kemencés-parti-tömpöly (Szigliget), Király-tó (Csorna). Az alábbiakban azon gyűjtési eredményeket összegezzük, melyek során, a fenti élőhelyeken legalább két faj lárvája kimutatásra került: