Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

TÓTH S.: MAGYARORSZÁG CSÍPŐSZÚNYOG-FAUNÁJA 29 Az előfordulási gyakorisági értékek birtokában vállalkozhatunk a tenyészőhelyek egyszerűbb formában való minősítésére. A vizes élőhelyek értékességének megítélésére szintén ötfokozatú skálát alkalmazhatunk, pl. az alábbiak szerint: Pontszámok Jelleg Minőségi besorolás >151 Különösen fajgazdag terület I 106-150 Fajgazdag terület II 61-105 Mérsékelten fajgazdag terület III 26-60 Faj szegény terület IV <25 Különösen fajszegény terület V Az élőhely sajátosságainak (síkság, domb- és hegyvidék, álló vagy folyóvíz, a víztér jellege, pl. homogén vagy változatos stb.) megítélése alapján növekvő mértékű ún. biotóp-súlyfaktort rendelhetünk a gyakorisági értékekhez. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány példát, különböző típusú, viszonylag jól kutatott hazai csípőszúnyog tenyészőhelyek minősítésére. A Kerekedi-öböl (Csopak) minősítése a csípőszúnyogok alapján Gyakoriság Faj szám Súlyfaktor Pontszám Igen gyakori előfordulású 9 1 9 Gyakori előfordulású 12 2 24 Mérsékelten gyakori előfordulású 4 4 16 Ritka előfordulású 2 8 16 Szórványos előfordulású 1 16 16 Összesen 28 81 Biotóp-súlyfaktor: 2,0 - Végleges pontszám: 162 Biotóp-minősítés: I. osztályú (különösen fajgazdag) terület A Barkás-tó (Szentbékkálla) minősítése a csípőszúnyogok alapján Gyakoriság Faj szám Súlyfaktor Pontszám Igen gyakori előfordulású 4 1 4 Gyakori előfordulású 7 2 14 Mérsékelten gyakori előfordulású 1 4 4 Ritka előfordulású 2 8 16 Szórványos előfordulású 1 16 16 Összesen 15 54 Biotóp-súlyfaktor: 2,5 -Végleges pontszám: 135 Biotóp-minősítés: II. osztályú (fajgazdag) terület