Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

TÓTH S.: MAGYARORSZÁG CSÍPŐSZÚNYOG-FAUNÁJA Alnem: Aedimorphus Theobald, 1903 Aedes (Aedimorphus) vexans (Meigen, 1830) - Gyötrő szúnyog Elterjedése: Csaknem az egész Földön előforduló szúnyog, Európának is szinte minden országából kimutatták. Magyarországon az erősen szikes területeket leszámítva, valószínűleg mindenhol él, különösen a hegyvidékekről és a nagyobb folyók hullámteréről ismerjük sok adatát (53. ábra). 53. ábra: Az Aedes vexans lelőhelyei Életmódja: Főleg a nyílt területek szúnyogja, de nem hiányzik hullámtéri és a hegyvidéki erdőkből sem. Nappal is intenzíven támadja az embert. A nyílt területeken nappal elrejtőzik és inkább csak estefelé, vagy borús párás időben jön elő. Találó magyar nevéhez (gyötrő szúnyog) méltóan, leszámítva az Alföld fátlan, főleg szikes területeit, országosan kiemelkedő szerepet játszik a szúnyogártalomban. Évente több nemzedéke fejlődik, a lárvák már kora tavasszal megjelennek és késő őszig, márciustól novemberig jelen vannak a tenyészőhelyeken. Imágójának repülését március vége és november eleje között regisztráltuk, a rajzás csúcsa általában nyár derekára esik (54. ábra). Hosszú ideig (akár 7-8 évig) életképes tojásait főleg a talajra rakja, tojás alakban telel át. Tenyészőhely tekintetében nem válogat, de legnagyobb tömegben időszakos vizekben fejlődik (különösen a nagyobb folyók árhullámának levonulása után). A most közölt lárvák 15 víztípusból származnak. A leggyakrabban mocsár típusú természetes állóvízből (422 alkalom), litoriprofundális típusú sekélytóból (245 alkalom), tömpöly típusú természetes kisvízből (221 alkalom), csapadékvizes pocsolyából (69 alkalom), valamint mocsár típusú mesterséges állóvízből (54 alkalom) gyűjtöttük. További adatok: TÖM (31), HP (28), ÉR (27), FTÁ (24), KTÁ (19), KT (16), KTH (14), CSE (13), KTE (10), DL (1). Egyéb adatok: Példányok száma összesen: 86775 (4108 hím, 59813