Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

TÓTH S.: MAGYARORSZÁG CSÍPŐSZÚNYOG-FAUNÁJA 9 Egyéb Diptera családokkal is foglalkozó adatsorokban, illetve elsősorban a védekezéssel kapcsolatos közleményekben, csípőszúnyogokra vonatkozó faunisztikai információk is találhatók BARTAL (1906), MANN (1941), ERŐSS (1988) és ZILAHI-SEBESS (1961) publikációiban. Az elmúlt évekből ide sorolhatjuk Sáringer Gyula, részben a jelen kötet írójával, továbbá másokkal társszerzőségben készült és a Balaton térségében a szúnyogirtás előkészítésével, illetve annak hatásvizsgálatával kapcsolatos dolgozatait (SÁRINGER 1979, 1999, 2000, SÁRINGER & TÓTH 2001, 2002, 2003, SÁRINGER et al. 1998a, 1998b). Ezek az irodalmak számos csípőszúnyog faj említését tartalmazzák, melyek azonban az esetek egy részében nem köthetők konkrét lelőhelyekhez, így faunisztikai szempontból nem értékelhetőek, ezért nem szerepelnek a publikációkról készült táblázatban. A jelen kötet szerzőjének több, csak a csípőszúnyogokat (általában faunisztikai szempontból) tárgyaló dolgozata jelent meg a Tisza-hullámtér (TÓTH 1977), a Barcsi borókás (TÓTH 1981), a Kis-Balaton II. tározó (TÓTH 1996), Somogy megye (TÓTH 2001a), Sopron (TÓTH 2003a), a Velencei-tó (TÓTH 2003b), illetve a Bakonyvidék csípőszúnyogfaunája (megjelenés alatt), valamint a mocsári szúnyog életmódja és hazai elterjedése (TÓTH 1991) témakörökben. A szerző néhány, több Diptera családdal foglalkozó cikke közül is számos tartalmaz csípőszúnyog faunisztikai adatot. Ilyenek az Oszlári-Holt-Tisza élővilágával (TÓTH 1972), a Tardi-patak völgyének élővilágával (TÓTH 1975), a Szigligeti arborétum (TÓTH 1978), a Zirci arborétum (TÓTH 1985), Bátorliget (TÓTH 1990), a Béda-Karapancsa TK (TÓTH 1992a), a Boronka melléki TK (TÓTH 1992b), a Dráva mente (TÓTH 1995a), az Őrség (TÓTH 1995b), az Aggteleki NP (TÓTH 1999), a Villányi-hegység (TÓTH 2000), valamint a Fertő-Hanság NP (TÓTH 2002) légy faunájával foglalkozó írások. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat, akik a korábban már említettek mellett foglalkoztak vagy jelenleg is foglalkoznak csípőszúnyogokkal, de munkájukról faunisztikai témájú publikáció - tudomásunk szerint - nem született. Ők elsősorban a szúnyogok egészségügyi vonatkozásainak kérdéseivel, a szúnyogirtás előkészítésével, hatásvizsgálatával foglalkoztak, vagy a szúnyogok elleni környezetkímélő védekezés lehetőségeinek kimunkálása terén tevékenykedtek. Mások a csípőszúnyogok hosszabb-rövidebb időn át való gyűjtésében, a lárvatenyésző-helyek térképezésében elért eredményeikkel járultak hozzá csípőszúnyog-faunánk jobb megismeréséhez: Bauer Norbert, Darvas Béla, Erdős Gyula, Koncz Ágnes, Kecskeméti István, Kenyeres Zoltán, Kufcsák Oszkár, Nagy Henrietta, Röfler János, Szabó László, Szító András, Sáringer Tamás, Szeőke Kálmán, Varjas László. Természetesen nagyon sokan vannak azok, akik, bár nem érdeklődnek a csípőszúnyogok iránt, mint entomológusok vagy a szúnyogirtások hatásvizsgálatában résztvevők gyűjtöttek több-kevesebb példányt, ezáltal ugyancsak gyarapították a szúnyogfaunánkra vonatkozó ismereteket. Az ő adataik (feltéve, hogy a gyűjtött példányok feldolgozása megtörtént), bekerültek a jelen kötetbe, és nevük szerepel a gyűjtők jegyzékében, illetve rövidítve a dolgozat adatközlő részében, az általuk fogott példány után. A szakirodalom áttekintése során iparkodtunk minden olyan publikációt felkutatni, mely értékelhető csípőszúnyog faunisztikai adatot tartalmaz. A lehetséges mértékben, a teljességre való törekvés igényével végzett munka minden bizonnyal tartalmaz még kisebb-nagyobb hiányosságokat, de kronológiai szempontból is alapvetően jól mutatja be a jelenleg nyilvántartott hazai fauna megismerésének főbb állomásait.