Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Lanszki József és Nagy Lóránt: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület gerinces (Vertebrata) faunájának felmérése - Investigation on vertebrata fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area

Natura Somogyiensis 5 279-290 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület gerinces (Vertebrata) faunájának felmérése LANSZKI JÓZSEF 1 és NAGY LÓRÁNT 2 'Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökológiai Munkacsoport, H-7401 Kaposvár, Pf. 16., Hungary 2 Somogy Megyei Múzeum, Természettudományi Osztály, H-7400 Kaposvár, Fő út 10., Hungary LANSZKI J., NAGY L.: Investigation on vertebrata fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area Abstract: Diet analysis of carnivores and long-eared owl, live trapping of small mammals and direct obser­vation of other vertebrates was performed on Látrányi Puszta Nature Conservation Area. During the survey 22 mammals, 56 birds, 4 reptiles, 5 amphibians and 11 fish species were observed. The occurrence of the strictly protected otter {Lutra lutra) and bee-cater (Merops apiaster) was frequent. Additionally, there are 62 protect­ed species. We proposed the amplification of the protected area to north and east. Key words: vertebrates, diet anlysis, carnivores Bevezetés Az 1992-ben védetté nyilvánított Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Duna­Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll. A külső-somogyi dombok közé ékelő­dő védett terület kis kiterjedése (223,6 ha) ellenére mozaikosan sokféle élőhelyet foglal magába, de meghatározó a gyep (rét és legelő), melynek aránya mintegy 72%-ot tesz ki. A száraz homoki gyepek, a nedves mocsárrétek, a patak menti kaszálórétek, a kis erdő­foltok sok érdekes és ritka állat és növényfajnak biztosítanak élőhelyet és menedéket. A terület határa mentén folyik a Tetves-patak, mely a Balatoni Halgazdaság Irmapusztai kerületének egyik tápláló vízfolyása. A területen korábban a gerinces faunát részletesen nem kutatták, de a védetté nyilvánítás idején bizonyos faunisztikai adatok gyűjtése meg­történt (ÁBRAHÁM et al. 1994). A terület gerinces faunájának feltérképezése érdekében, a Környezetvédelmi Minisz­térium támogatásával részben közvetett módszereket alkalmaztunk, így ragadozó emlő­sök hullaték analízisét és bagolyköpet vizsgálatot, részben pedig közvetlen módszereket, így terepi megfigyelést és elevenfogó kisemlős csapdázást. Anyag és módszer л í Hullaték analízis A ragadozó emlősök hullatékának gyűjtése 2001. júniusa és 2002. májusa között, az 1. ábrán jelölt élőhelyeken (4644' É, 17°45* K), valamint a Tetves patak mentén, hatheten­kénti gyakorisággal zajlott. A szárazföldi ragadozók táplálkozás-ökológiai vizsgálata ér­dekében bejárt útvonal hosszúsága 3,8 km, a vidránál a Tetves-patak mentén és hidak alatt 1,3 km volt. A gyűjtött mintaszám az alábbiak szerint alakult, vidra: 234, nyest: 31 és vörösróka: 103 db. A faji hovatartozást illetően bizonytalan eredetű mintákból az ürü-

Next

/
Thumbnails
Contents