Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)
Lájer Konrád: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzetéről - On the vegetation of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area
22 NATURA SOMOGYIENSIS is gyakori. Területünkön különböző degradáltsági fokú változatai találhatók. A viszonylag kevésbé zavart állományok jellegzetes kísérő faja a nyúlkömény (Selinum carvifolia), az őszi vérfű {Sanguisorba officinalis), az ördögharaptafü {Succisa pratensis), a bozontos kutyatej {Euphorbia villosa, ritka), az orvosi macskagyökér {Valeriana officinalis), a kétlaki macskagyökér (Valeriana dioica), a molyhos sás {Carex tomentosa), a deres sás {Carex flacca), a sárga borkóró {Thalictrum flavum), gyíkhagyma {Allium angulosum), lápi galaj {Galium uliginosum), tejoltó galaj {Galium verum), őszi kikerics {Colchicum autumnale), réti bolhafű {Pulicaria dysentherica, főleg a legeltetett változatban), valamint védett fajok, mint a buglyos szegfű {Dianthus superbus), a mocsári nőszőfű {Epipactis palustris) és a hússzínű ujjaskosbor {Dactylorhiza incarnata). 15. Sédbúzás mocsárrét {Agrostio-Deschampsietum caespitosae /Soó 1928/ Újvárosi 1947 Jellegzetes mocsárréti (Molinietalia) társulás, amelynek fiziognómiáját a gyepes sédbúza {Deschampsia cespitosd) csomói határozzák meg. A kísérő fajok részben közösek a kékperjés rétekkel, amelyekkel gyakran érintkeznek. Itt említhető a fehér tippan {Agrostis stolonifera), festő zsoltina {Serratula tinctoria), fekete szittyó {Juncus atratus), lápi galaj {Galium uliginosum), gyíkhagyma {Allium angulosum), vízi gamandor {Teuer ium scordium), réti imola {Centaurea jacea), réti kakukkszegfű {Lychnis floscuculi), békalen {Linum catharticum), kis ezerjófű {Centaurium erythraea), érdekességként sziki cickafark {Achillea asplenifolid), továbbá a védett hússzínű ujjaskosbor {Dactylorhiza incarnata), mocsári kosbor {Orchis laxiflora ssp. palustris), stb. A mocsárrétek jellegtelenebb (néhol kaszálórétbe átmenő), közelebbről kevéssé tanulmányozott variánsai is megtalálhatók a területen, részben a már említett nedves réti fajokkal. Megjelenik bennük a borzas füzike {Epilobium hirsutum), borzas sás {Carex hirta), fekete nadálytő {Symphythum officinale), franciaperje {Arrhenatherum elatius), közönséges galaj {Galium mollugo), közönséges szemvidító {Euphrasia stricto), lándzsás útifű {Plantago lanceolatd), mezei csorbóka {Sonchus arvensis), mezei komócsin {Phleum pratense), réti here {Trifolium pratense), réti lednek {Lathyrus pratensis), réti csenkesz {Festuca pratensis), réti imola {Centaurea jacea), réti perje {Poa pratensis), szürke aszat {Cirsium canum), sárga nőszirom {Iris pseudacorus), pelyhes selyemperje {Holcus lanatus), rezgőfű {Briza media), réti boglárka {Ranunculus aeris), szarvas kerep {Lotus corniculatus), árkok környékén az óriás zsurló {Equisetum telmateia) és ritkaságként az árnyéki sás {Carex umbrosd) is. Gyakran tagolják fa- és cserjesorok, illetve csoportok {Alnus glutinosa, Salix alba, Salix cinerea, Salix triandra, stb.) 16. Homoki sztyeprét {Astragalo austriacae-Festucetum sulcatae Soó 1957) A vizsgált területen elterjedt zárt, rendszerint két- vagy többszintű szárazgyep-társulás, amelynek különböző degradáltsági fokú változatai alakultak ki. Viszonylag kevésbé bolygatott (csak mérsékelten legeltetett) állományaiban gyepalkotó a névadó barázdált csenkesz {Festuca rupicola - F sulcata), ritkán (a természetes szukcesszióban előzetes stádiumot képviselő évelő nyílt homokpusztagyep maradványaként) a Domin homoki csenkesz {Festuca domini - Festuca vaginata ssp. domini), gyakori a fenyérfű {Botriochloa ischaemum), deres tarackbúza {Agropyron intermedia), kunkorgó árvalányhaj {Stipa capillata), élesmosófű {Chrysopogon gryllus), karcsú fényperje {Koelereia eristata), helyenként a tollas szálkaperje {Brachypodium pinnatum). A meglehetősen fajgazdag társulásban az említett füfajokat részben a száraz gyepek általánosan elterjedt fajai kísérik, mint a sárga hagyma {Allium flavum), berzedt rozsnok {Bromus squamosus), korai sás {Carex praecox), tavaszi sás {Carex caryophyllea), macskafarkú veronika {Pseudolysimachion spicatum), fogaslevelű veronika {Veronica austriaca ssp. dentata), közönséges legyezőfü {Filipendula vulgaris), közönséges napvirág {Helianthemum ovatum), pusztai kutyatej {Euphorbia seguierana), homoki pimpó {Potentilla arenaria),
