Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Lájer Konrád: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzetéről - On the vegetation of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area

20 NATURA SOMOGYIENSIS 2. táblázat: Junco obtusiflori-Schoenetum 1-4: Látrány. Valamennyi 25 m

2-es mintaterületen készült 1996-ban. Faj 1. 2. 3. 4. Caricion davallianae Carex hostiana + 1 1 1 Epipactis palustris 1 + + + Pamassia palustris 1 1 1 Schoenus nigricans 3 5 4 4 Phragmition Cladium mariscus 3 Molinietalia Carex panicea + Equisetum palustre + Galium uliginosum + 1 Molinia hungarica 1 1 2 Orchis laxiflora ssp. palustris + Potentilla erecta 2 1 1 Sanguisorba officinalis 1 1 Serratula tinctoria + 1 + Succisa pratensis + 1 1 1 Valeriana dioica + 1 ví/ Molinio-Arrhenatheretea Ranunculus acris + + Indiff. Carex flacca + Lotus siliquosus + + 1 Mentha aquatica 1 1 Phragmites communis + + + Mohaszint Bryum pseudotriquetram 1 1 + 1 Campylium stellatum 1 1 1 1 Drepanocladus polycarpus 1 + acris), vízi menta {Mentha aquatica) és mohák: Eurhynchium speciosum, Plagiomnium elatum. A társulás hasonló állományait tanulmányoztam a Dráva-völgyben (Berzence), a Marcal-medencében (Kerta és Iszkáz között), valamint a Nyírségben (Nyírábrány) is (LÁJER 1998a, 2002). Ausztria keleti részén ez az egyik leggyakoribb СаШол-társulás (Ellmauer-Mucina, 1993). Társulás felvételeit a 3. táblázat tartalmazza. 14. Meszes talajú kékperjés rét {Succiso-Molinietum hungaricae /Komlódi 1958/ Soó 1969) Állományai ökológiai értelemben és gyakran térben is az üde láprétek és a mocsárrétek között foglalnak helyet. Ezekben különösen nyárvégi aszpektusban domináns és fiziognómiailag meghatározó a csomós növésű magyar kékperje {Molinia hungarica = Molinia caerulea ssp. hungarica), de mellette nádképű kékperje {Molinia arundinacea)