Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)
Rozner István: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület levélbogár faunája (Coleoptera: Chrysomelidae) - The leaf beetle fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area (Coleoptera: Chrysomelidae)
188 NATURA SOMOGYIENSIS Értékelés 1998 és 2002 évek között a látrányi pusztán gyűjtött levélbogarak családjából (Chrysomelidae) 11 alcsalád, 44 nemének 144 faja volt kimutatható. Ebből a 144 fajból eddig semmilyen publikációban nem szerepelt 38 faj, így ezek Somogy megyére nézve új elterjedési adatot jelentenek. VÍG (2001) adatai szerint 241 somogyi levélbogarat ismertünk. Ezzel a 38 fajjal az ismert Somogy megyei levélbogarak száma 279-re emelkedett. 1. táblázat: A Kárpát-medencében, Magyarországon, Magyarország egyes tájegységein, illetve védett területein kimutatott levélbogár fajok száma, és azok százalékos megoszlása a magyar faunához viszonyítva Vizsgált terület Kimutatott fajok száma A magyar fauna %-ban Kárpát-medence 669 Magyarország 535 100% Bátorliget TT (1953) 151 28,20% Bátorliget TT (1990) 190 35,50% Hortobágyi NP (1981) 146 27,20% Kiskunsági NP (1987) 246 45,90% Bükki NP (1996) 278 51,90% Aggteleki NP (1999) 231 43,10% Őrségi TK( 1996) 223 41,60% Duna-Dráva NP (1998) 157 29,30% Ny-Magyarországi peremvidék ('96) 352 65,70% Bakony hegység (1992) 384 71,70% Somogy megye (2001 ) 241 45% Látrányi-puszta TT (2002) 144 26,90% Somogy megye (2002) 279 52,10% A fenti táblázatot elemezve kitűnik, hogy a látrányi pusztán kimutatott levélbogár fajok száma közel azonos az igen nagy területű Hortobágyi NP-ból kimutatott fajszámmal, és nem sokkal marad el a Duna-Dráva NP-ból leírt fajok számától. Figyelemre méltó a Somogy megyéből kimutatott levélbogár fajok számának növekedése, amely az eddigi kutatások alapján már meghaladja a magyarországi fajok 50 %-át. Az eddigi látrány pusztai gyűjtésekből a magyar faunára nézve új faj nem került elő. De begyűjtésre került néhány ritka vagy kevés magyarországi lelőhelyről ismert faj. Ezek közül említésre méltók az alábbiak: Smaragdina flavicollis (Charpentier, 1825). Ez a faj előfordul Algériától Dél- és Közép-Európán, a Balkán-félszigeten át Kis-Azsiáig. Faunaterületünkön általában a hegyvidéken található ritkább faj. Magyarországon több helyről előkerült, a Dunántúlról az Őrségből, a Szigetközből, a Bakony hegységből, az Északi-Középhegységből, de a Kárpát-medencében a leggyakoribb a Kárpátok hegyeiben a Felvidéken és Erdélyben. Tápnövénye az irodalmi adatok szerint az enyves éger {Alnus glutinosa). Pachybrachis sinuatus Mulsant et Rey, 1859 (= haliciensis Suffr.). Közép-európai hegyvidéki faj, amely a hegyi patakok és folyók mentén a csermely cipruson (Myricaria germanica) és főleg a fűzféléken él. KASZAB (1962) szerint a nagy folyók mentén (Győr, Szeged) az árvizek révén került az országba, és itt megtelepedett. Somogy megyéből a
