Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)
LANSZKI J.: RAGADOZÓ EMLŐSÖK TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJA 61 A hermelin zsákmány fajainak többsége talajszinten élt (36. ábra). A Fonói tó körzetében ezek aránya 65%-ot, a Lankóci-erdőben 84%-ot tett ki, de bokrokon élő préda fajok (főként madarak) viszonylag gyakran - a Fonói területen 31%-ban, a Lankócierdőben 13%-ban - szerepeltek táplálékként. A hermelin ugyanis kiválóan tud mászni, valamint úszni is. A vízhez kötődő fajok (pl. vízipocok) előfordulási gyakorisága ennek ellenére csak néhány százalékot tett ki, mivel a vizsgált élőhelyeken a könnyen zsákmányul ejthető terresztris préda fajok elegendő mennyiségben álltak rendelkezésre. A hermelin táplálkozási niche-szélessége A hermelin táplálkozási niche-szélessége a Fonói tó körzetében téli-tavaszi időszakban 3,54, nyári-őszi időszakban 5,99, a Lankóci-erdőben időszaktól függetlenül 2,84 volt (37. ábra). A Fonói területen, különösen a nyári-őszi időszakban kapott magas érték abból adódott, hogy a hermelin által hasznosított viszonylag sokféle táplálékforrás között nem voltak kiugróan magas aránnyal szereplő taxonok. Ennek ellenére a hermelin tápláléklistája a többi vizsgált ragadozó emlős fajhoz viszonyítva meglehetősen szegényes (10. melléklet). Összességében megállapítható, hogy a hermelin legfontosabb táplálékát a kisemlősök, ezen belül is a pocokfélék alkotják. A kisemlősök aránya télen a legnagyobb, majd a nyári-őszi időszakig fokozatosan csökken. Ezzel együtt a madarak, valamint a rovarok szerepe nő a táplálkozásban. Ritkán előfordul hüllők és növények fogyasztása is. A lényegesen eltérő mezőgazdasági és erdei élőhelyeken is vizsgált hermelin tápláléka fajokban szegény, ennek ellenére a fő taxonok alapján táplálkozási niche-e széles. Zsákmányainak súlya jellemzően 15 és 50 g közé sorolható. Préda fajainak döntő többsége talajszinten él, de jelentősek a cserjék szintjén élők, valamint ritkán előfordulnak vizes élőhelyhez kötődő fajok is. A hermelin kutatásával kapcsolatos további részletek az alábbi sorszámú publikációkban találhatók meg: [2, 5, 6, 12, 13, 14, 15, 17, 23].