Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

LANSZKI J.: RAGADOZÓ EMLŐSÖK TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJA 53 Korrelációs összefüggések A vidra táplálkozása szempontjából legfontosabb halaknak a biomassza számítás szerinti aránya a Petesmalmi halastavakon, évszaktól függően 4-17 %-kal, a Lankócierdőben 21-27%-kal több volt, mint a relatív gyakorisági adatok (9. melléklet, 27. ábra). A Tetves-patakon a különbség -2-3%-ot tett ki. A hüllők és kétéltűek biomassza adatai általában kismértékben alacsonyabbak, a többi taxon esetében a biomassza adatok általában kisebbek voltak, mint az előfordulási gyakoriság értékek. Az előfordulási gyakoriság és a biomassza számítás alapján, tax ónonként kapott adatok közötti Pearson korrelációs összefüggés a következőképp alakult: emlősök r = 0,92, (P<0,01), madarak r = 0,80 (P<0,05), hüllők és kétéltűek r - 0,93 (P<0,001), halak r = 0,90 (P<0,001), gerinctelenek r = 0,88 (P<0,001) és növények r = -0,78 (P-0,066). Az adatok azt jelzik, hogy az előfordulási gyakoriság adatok viszonylag nagy megbízhatósággal reprezentálják a táplálék taxonok fogyasztott mennyiségének alakulását. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy tógazdaságokban (horgásztavakon) élő vidra táplálékának minőségi (relatív előfordulási gyakoriság) elemzésével is nagy biztonsággal lehet következtetni a táplálék mennyiségi viszonyaira. A vidra táplálkozási niche-szélessége A vidra átlagos táplálkozási niche-szélessége a Fonói halastavon, az L, a II. és a III. időszakban, valamint a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben eltért egymástól (B = 2,31, 2,59, 1,83 és 1,53, sorrendben, P=0,055). Szignifikánsan a legnagyobb táplálkozási niche-szélesség érték (28. ábra) az élőhely kedvezőtlenné válásának időszakában (Fonói tó, II. időszak) volt tapasztalható. A halastó rekonstrukcióját követően (a III. időszakban) a niche-szélesség értékek statisztikailag az I. időszakban jellemző szintre csökkentek. A természetvédelmi kezelésben levő területen tapasztalt niche-szélesség érték kissé alacsonyabb volt, mint a Fonói tavon. A Fonói halastavon és a Boronka-melléki TK tavain tapasztaltakhoz hasonlóan a Dráva folyón, valamint a holtágakon élő vidrák táplálékának általában alacsony volt a nicheszélessége (29. ábra). Jellemzően alacsony niche-szélességet lehetett tapasztalni a Dráva-menti mesterséges tavakon is, bár az egyes időszakok között nagymértékű volt az ingadozás. A csatornákon és patakokon élő vidrák táplálkozási niche-e általában széles volt, ami az időszakosan változó, de jellemzően kis halsűrűséggel és az egyéb táplálékforrások nagyobb arányú hasznosításával függhetett össze. A Petesmalomban élő vidra táplálkozási niche-szélessége más halastavi (Fonói tó, Boronka-melléki TK) vidrákhoz hasonlóan szűkvolt (30. ábra). A Lankóci-erdőben és a Tetves-patakon élő vidra tápláléka változatosabban alakult, amit szélesebb niche-ük is mutat. Jellemző, hogy a biomassza számítás alapján kapott értékek alacsonyabbak, mint előfordulási gyakoriság számítás esetén (a többi ragadozó fajnál is). Ez azzal függ össze, hogy az elsődlegesen fontos táplálék taxon (halak) biomassza adata nagyobb a relatív előfordulási gyakoriság számítás során kapott adattól, ezáltal a táplálék taxonok (képzeletbeli) eloszlásgörbéje még inkább egy irányba tolódik el és még jelentősebb csúcsosságot mutat, mintha csak előfordulási gyakoriság adatokat vettünk volna figyelembe. A vidrakutatással kapcsolatos további részletek az alábbi sorszámú publikációkban találhatók meg: [2, 3, 5, 6, 7, 8, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 20, 23, 24, 28, 29, 31].