Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

32 NATURA SOMOGYIENSIS Az alkalmazott számítások és statisztikai módszerek Táplálkozási niche Az ökológiai niche témakört általánosságban és csak nagyon röviden foglalhatom öszsze, de ez mégis szükséges annak érdekében, hogy a tanulmányban alkalmazott számítási módszerek könnyebben áttekinthetők legyenek. Magát a niche fogalmat számos értelmezésben használták az elmúlt közel száz évben. Eredeti jelentésében a niche az a tér (fülke), amelyet egy faj populációja funkcionálisan elfoglal. Ma leginkább a hutchinsoni niche koncepció elfogadott. Eszerint minden faj a maga egyedülállóan jellemezhető niche-ével rendelkezik, mely a teljes, vagy korlátozó tényezők nélkül megvalósuló ún. fundamentális (vagy virtuális) niche. A niche a biotikus és abiotikus tényezők sorának olyan kombinációját jelenti, amelyeknek szélső pontjait az adott szervezet tolerancia-határai jelölik ki a szóban forgó dimenziók vonatkozásában. Mivel a tényezők száma elvileg végtelen, így a modell szerint a niche-fogalom и-dimenziós hipertérként értelmezhető, melynek minden egyes dimenziója egy-egy hatótényező. A valóságban a hatótényezők száma nem végtelen, hanem korlátozott. A legfőbb korlátokat a hasonló, vagy közel hasonló tolerancia határokkal rendelkező populációk jelentik, emiatt a fundamentális niche nem valósulhat meg. Helyette a gyakorlatban a populáció az ún. realizált (vagy aktuális) niche-sel rendelkezik, mely a fundamentálisnak azon részét jelöli, amely az adott körülmények között létezhet. A populációk alkalmazkodnak a környezet adottságaihoz és az evolúció útján faj specifikussá vált környezeti igényeik létrehozzák a niche-kihasználási mintázatot. Ennek fő jellemzői megszabják a niche kiterjedését, vagyis a niche-szélességét (a realizált niche-re vonatkozó részt). A főbb igények niche-tengelyre vetíthetők. A különböző populációk a nichetengely eltérő hosszúságú szakaszait veszik igénybe. A fajok niche-e különböző lehet a táplálékkészlet kihasználása tekintetében, aszerint, hogy táplálékspecialisták, vagy sokféle táplálékon élő generalisták. Az utóbbiak a tengely teljes hosszát lefoglalják, jobban tudnak alkalmazkodni a változó viszonyokhoz. Ha két populáció niche-e, vagyis ökológiai környezet iránti igénye teljesen megegyezik, akkor hosszabb ideig nem képesek egymás mellett élni {kompetitív kizárás elve). Ilyen eset figyelhető meg a Balkán félszigeten a farkas és a sakál között (MITCHELLJONES et al. 1999), bár areájuk átfedi egymást. Ebben az esetben az egyik populáció (a farkas) kiszorítja a másikat (a sakált). Más fajok esetében mindkettő populáció környezeti tényezőkkel szembeni igénye megváltozik, aminek a következményeként niche-ük elkülönül (szegregálódik), és ez lehetővé teszi a további egymás mellett élést. Koegzisztencia (egymás mellett élés) a különböző fajú, de hasonló ökológiai feltételeket igénylő egyedek, illetve populációik egyazon helyen és időben való együttélését jelenti. A tanulmányban ilyen esetet jelent például a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben egyidejűleg vizsgált róka, nyuszt és borz. A teljes niche-fedést a térbeli és időbeli elkülönülés, a niche-szegregáció oldja fel. Konkurencia (manapság inkább kompetíció) esetén a nicheátfedés mértéke nő. A niche elkülönülése attól függ, hogy hány dimenzióban térnek el a populációk, tehát nemcsak a táplálkozási kapcsolatok számítanak. Populáció szinten, a korlátozott mértékben rendelkezésre álló forrásokért versengenek a populációk, illetve a populáció egyedei. Az azonos feltételekért való versengésben résztvevő fél a kompetítor. A kompetíció lehet intraspecifikus (fajon belüli) vagy interspecifikus (fajok közötti). Az előbbi például a territoriális magatartásban nyilvánul meg, míg az utóbbi lehet ragadozó-zsákmány kapcsolat, vagy ragadozó fajok közötti kapcsolat is.