Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

106 NATURA SOMOGYIENSIS ban jobban tart az embertől, mint a róka. Az esti szürkületkor elhangzott lövésre- különösen, ha a lőtt vad hangot hallat - szinte azonnal reagálhatnak üvöltésükkel. Életrevalóságukat mutatja, hogy a megsebzett, de az éjszaka meg nem talált vadat a rókánál és a hajnalban keresésre induló vadásznál előbb megtalálják. Megjegyzem, ezeknek az egyedeknek a maradványai azután ugyanúgy megjelennek a sakál huUatékokban, mintha a táplálék predációból származott volna. Az aranysakál táplálék-összetétele különböző területeken A vizsgálatok mezőgazdasági területeken zajlottak, így a sakál hazai (pontosabban dél-dunántúli) elterjedésének peremén, valamint a hazai elterjedés központjában. Az aranysakál hazai elterjedésének peremén A Mike-Csököly körzetében élő sakál téli és kora-tavaszi táplálékában az elsődlegesen fontos kisemlősök fogyasztott biomassza aránya 56% volt (73. ábra, 16. melléklet). A kisemlősök közül a mezei pockot fogyasztotta a legnagyobb mennyiségben, de ezen kívül erdei pocokkal, valamint erdei egérrel is táplálkozott. A mezei nyúl fogyasztása 0,3 %-ot tett ki. Az elhullott csülkös vadak másodlagosan fontos szerepet játszottak a sakál téli-tavaszi táplálkozásában, fogyasztott biomasszájuk aránya 41 %-ot tett ki (73. ábra, 16. mellékTél Tavasz Nyár Osz Kétújfalu Tél - kora tavasz Mke-Csököly 73. ábra: Az aranysakál táplálék-összetétele a hazai elterjedés központjában és peremén Megjegyzés: Nagyv.+háziá. = nagyvad és háziállat együtt; H+K+H = hüllő, kétéltű és hal együtt; a tömör oszlop a relatív előfordulási gyakoriságot, az üres oszlop a biomassza számítás szerinti értéket jelenti