Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Fenyősi László: A Dráva Barcs (155 fkm) és Szentborbás (133 fkm) közötti szakaszának vízimadár monitoringja, 1996-2000 (Aves) - Waterbird monitoring alond the Dráva river beetween Barcs and Szentborbás in 1996-2000 (Aves)

96 NATURA SOMOGYIENSIS 5. táblázat. A területen észlelt madárfajok állatföldrajzi besorolása (Voous 1962) alapján Hol arktikus Palearktikus Óvilági Kozmopolita Turkesztáni mediterrán ANA. STR. ARD.CIN. TAC.RUF. NYC.NYC. ARD.PUR. ANA.CRE. CIC.CIC. POD.TUS. EGR.ALB AYT.NYR. ANA.PLA. ANS.FAB. PHA.CAR. LAR.CAC ANA.CLY. ANS.ANS. EGR.GAR BUC.CLA. ANA.PEN. ANA.ACU. ANA.QUE. AYT.FER. AYT.FUL. M ER.ALB. FUL.ATR. LAR.RID. LAR.CAN. 5 (18,52%) 13(48,15%) 4(14,81%) 2(7,41%) 3(11,11%) 6. ábra. A madárfajok (27 faj) faunatípus szerinti megoszlása (%) zül csak a tőkés récét láttuk minden felvétel során, s további három faj fordult elő a felvételek több mint 70 %-ában (kormorán, szürke gém és csörgő réce). Az egy felvétel során megfigyelt maximális fajszám 18, a maximális példányszám 7864 pd. volt. A vizsgált területen a 36 felvétel során észlelt összes példányszám 62.490 pd., melynek 74,5 %-a a 9-10-11. szakaszra esett. így a Tótújfalu-Szentborbás közti Dráva-szakasz e területen kiemelkedő jelentőségűnek számít. A vizsgált területen legnagyobb gyakorisággal a palearktikus (16 faj) és holarktikus (10 faj) faunaelemek fordulnak elő. Ezeket követik az óvilági (6 faj) és arktikus (5 faj) faunaelemek, majd a turkesztáni-mediterrán (3 faj), kozmopolita és szarmata fajok (2-2 faj) következnek. Csak színezőelemként van jelen 1 nearktikus faj.