Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Sár József - Dudás György: Bogárközösségek (Coleoptera) vizsgálata pionir és rekultivált élőhelyen - A study of beetle assembledges on pioneer and re-cultivated habitats (Coleoptera)

36 NATURA SOMOGYIENSIS Anyag és módszer A gyűjtéseket melyek mintavétel jellegűek voltak 2001. V. 15. - IX. 22. között végeztük, hasonlóan az 1994-es vizsgálatokhoz. Elsősorban talajcsapdázással folytak a gyűjtések, kisebb mértékben egyeléssel. Az etilén-glikolos talajcsapdákat (20 db.) a rekultivált meddőhányó tövétől a csúcsáig egy vonal mentén kb.: 5 m-enként telepítettük. Egyeléssel elsősorban a meddőhányó tövénél kialakított vízelvezető árokban és környékén gyűjtöttünk. Az így előkerült 19 bogárcsalád, 74 faját dolgoztuk fel. A meddőhányó és a környező terület természeti viszonyainak leírása. A meddőhányót alkotó kőzet elsősorban Perm és alsó Triász korú vörös homokkő, mely a különböző mélységű bányaaknákból kerültek felszínre. A hegynyi kőzethalmaz lábánál korábban megfigyelt vizes területek, a rekultivációt követően eltűntek, melyek részben eredeti, másfelől a bányászati tevékenységek hatására jöttek létre. Ennek eredményeként eltűntek a területről a kisebb sásos-nádas foltok. Feljebb haladva a kopár, talajréteggel sem borított területek megszűntek, helyettük benövényesült élőhelyek találhatók. A rekultiváció során telepített tölgyfákon (Quercus petreä) kívül, megjelentek egyéb fás-, és lágyszárú növények pl: kökény (Prunus spinosa), galagonya (Crataegus monogyna), vadrózsa (Rosa canina), siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), kék katángkóró (Cichorium intybus), ökörfark kóró (Verbascum sp.), közönséges aszat (Cirsium vulgare), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), parlagfű (Ambrosia elatior) stb., főleg gyomok. A meddőhányó és környezete a Mecsek-hegység Jakab-hegyének déli oldalára jellemző xerotherm területek, melyekre a következő növénytársulások a jellemzők: Növény földrajzi tagolás tekintetében a Nyugat-Balkáni flóratartomány pécsi (Sopianicum) flórajárásba tartozik. Cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), és a meredek köves oldalakon sziklaerdők (Tilia argenteae-Fraxinetum) találhatók, melyeket gazdag aljnövényzetű karsztbokorerdők (Inulo siraeifoliae-Quercetum pubescentis) tesznek változatossá. A Jakab-hegy déli kitettségű oldalaira a következő éghajlati adottságok a jellemzőek: szubmediterrán jellegű mérsékelten meleg, és mérsékelten nedves területek. A hőmérséklet átlaga 10.0 °C körüli, a nyári félév átlaghőmérséklete pedig 16.5 °C. A fagymentes időszak hossza átlagosan 198 nap (április 15. - október 30.-ig). A legmagasabb nyári hőmérsékletek átlaga 33.0 °C közelében van. Az évi csapadék összege 680-730 mm között mozog. A rekultivációt megelőzően a meddőhányó felszínéhez közel eső részen (30 cm) erős sugárzást lehetett észlelni (U. RA.). A tájrendezés során a területet vastag betonlap és talajréteg takarást kapott, mely hatására a sugárzás jelentősen csökkent. Az előkerült bogárfajok (Coleoptera) azonosítása során, semminemű morfológiai, szín-, és alakváltozási jelet, mutációkat nem észleitünk, a korábbi és jelen vizsgálat során sem.