Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Lanszki József: Nyestek (Martes foina Erxl.) táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben - Comparative study on feeding habits of the stone marten (Martes foina Erxl.) in rural and urban environments

142 NATURA SOMOGYIENSIS ros mennyiségben fogyasztanak háziállatot, melyek közül legjelentősebbek a baromfifélék. A baromfifélék biomassza szerinti aránya hasonló a kistestű madarakéhoz, vagy a házi egéréhez. A háziállatok előfordulása a ragadozók táplálékában a téli állatvágásokkal (JENSEN és SEQUEIRA 1978), valamint a halastó közvetlen körzetében, a téli relatíve szűkös táplálékforrással magyarázható. A nyers sertésvágási maradványok potenciális táplálékforrást jelentenek, azonban a füstölt, vagy pácolt termékeket nem a nyestek dézsmálják meg, hanem a rágcsálók (jellegzetes a rágásnyom). Ezt fogságban felnevelt nyesten végzett megfigyeléssel egyértelműen bizonyítani lehetett. A fűszeres kolbászt, pácolt sonkát, vagy a tartósítószerekkel kezelt befőttet a nyest nem fogyasztja el (Szerző nem publikált megfigyelése). Problémát jelent, hogy „nyestmentes" állattartó épület kialakítása szinte lehetetlen, gyakran még a lakóépületek padlástere is költségesen zárható le. Megoldást jelenthet hóban, vagy eső után a nyomok, feljáróhelyek (kerítés, háztetőhöz közel érő faág, létra, alacsony épületek) megfigyelése, ezáltal a bebúvó nyílások feltérképezése, éjszakai fény-, vagy hangriasztás alkalmazása (lámpával, illetve rádióval), majd a nyestek távollétében a nyílások lezárása. Az urbanizálódott és a lakott területen kívül élő nyest populációk tényleges közös territórium használatára és az állományok nagyságának vizsgálatára költségesebb, közvetlen módszerek alkalmazása (pl. a radio-telemetria: SEILER et al. 1994, POSILLICO et al. 1995, genetikai vizsgálat: pl. DALLAS et al. 1999, 2000) szolgálhat további értékes adatokkal. Ezek mellett azonban a jelen vizsgálatban szereplő egyszerű közvetett módszerrel is új eredmények nyerhetők a faj életmódjáról. A vizsgálat nem adhat választ arra, hogy a természetes környezetben született nyestek életük során urbánus nyestté válhatnak-e, illetve fordítva, azonban az alapvetően különböző élőhelyhez kötődő nyestek egyaránt széles és részben közös táplálékforrásokat hasznosítanak. A különböző nyestpopulációk, az egymás mellett élés érdekében a forrásokat felosztják térben és időben. A mezőgazdasági és az urbánus környezetben élő nyestek egyaránt fogyasztanak emberi településekhez kötődő táplálékot, pl. háziállatokat és kertben termő gyümölcsöket, valamint vadon élő állatokat is. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a nyest populációk egyedei nem különülnek el élesen térben, legfeljebb időszakosan. Köszönetnyilvánítás Köszönöm Körmendi Sándornak a kézirat összeállításakor adott hasznos tanácsait. A kutatást az OTKA (F 023057) támogatta. Irodalom BERTOLINO, S., DORE, В. 1995: Food habits of the stone marten Martes foina in „La Mandria" Regional Park (Piedmont Region, North-western Italy). Hystrix, 7: 105-109. Blandford, P.R.S. 1987: Biology of the Polecat Mustcla putorius: a literature review. Mammal Rev. 17: 155198. BRANGI, A. 1995: Seasonal changes of trophic niche overlap in the stone marten (Martes foina) and the red fox (Vulpes vulpes) in a mountainous area of the Northern Appenincs (Italy). Hystrix, 7: 113-118. BROWN, R., FERGUSON, J., LAWRENCE, M., LEES, D. 1993: Federn, Spuren und Zeichen der Vögel Europas: Ein Feldführer. Aula- verlag Wiesbaden CLEVENGER, A.P. 1993: Pine marten (Martes martes Linné, 1758) comparative feeding ecology in an island and mainland population of Spain. Z. Säugetierkunde, 58: 212-224.