Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Horváth Győző, Hamburger Krisztina - Schäffer Dávid: Újabb adatok a Dráva felső szakaszának kisemlős faunájához - New data to the small mammal fauna of the upper region Drava (Mammalia)

HORVÁTH GY., HAMBURGER K. ÉS SCHÄFFER D.: KISEMLŐS FAUNA 127 3. táblázat: A három térség taxonpáronkénti homogenitás vizsgálata G-próbával Mintapárok Vízvár vs. Vízvár vs. Gyékényes Zsákmánytaxon Gyékényes Berzence vs. Berzence térsége térsége térsége S. araneus 0.06 6.26* 5.12* S. minutus 2.86 4.61* 0.30 N. fodiens 1.98 4.61* 0.78 N. anomalus 1.98 1.26 0.12 Neomys spp. 0.77 1.26 0.09 C. suaveolens 2.61 1.69 0.10 C. leucodon 0.54 0.04 0.86 C.glareolus 0.25 2.46 3.96* M. agrestis 0.31 0.02 0.17 M. arvalis 0.10 0.25 0.04 P. subterraneus 0.66 0.84 0.02 A. terrestris 0.16 0.82 0.33 R. norvégiens 5.05* 7.38** 0.55 R. rattus 0.22 0.42 0.05 Rattus spp. Apodemus spp. 0.51 2.86 5.69* A. agrárius 1.12 5.10* 1.50 M. minutus 0.32 1.21 0.29 M. spicilegus 0.44 0.10 0.14 M. mus cuius 0.02 0.38 0.23 Mus spp. 0.01 0.08 0.15 M. avellanarius 0.88 0.88 *: p < 0.05, **: p < 0.01, ***: p < 0.001 hogy pl. a csalitjáró pockot (M. agrestis), amely védett, jégkorszaki reliktum faj, a bagolyköpetekből eredményesen mutattuk ki. így biztos információt kaptunk a vizsgált területen történő előfordulásáról, mint ez direkt csapdázásos mintavételezésnél várható, amely lényegesen nagyobb ráfordítást igényel. Jelen dolgozatban ősszel gyűjtött köpetmintákat elemeztünk, de a köpetek nagy része természetesen korábban képződött, így a gyöngybagoly táplálék-összetételének jelen elemzésénél a kisemlősök denzitás alakulásának szezonális dinamikáját, valamint az ezzel együttjáró denzitásfüggő predációt, vagyis a gyöngybagoly szelektív zsákmányolását egyszeri mintavétel esetén nem lehet figyelembe venni. Mind az öt mintaterület, mind a három területegység külön értékelésénél, a berzencei minta kivételével a rágcsálók közül a M. arvalis volt a leggyakoribb, ami leginkább annak köszönhető, hogy ez a faj a gyöngybagoly legoptimálisabb zsákmányállata. Ez az eredmény megegyezik a térségben korábban végzett köpetvizsgálatok eredményével (PURGER 1998). A gyöngybagoly ősszel megjelenő nagyobb arányú M. arvalis fogyasztása, tehát e faj szelektív, denzitásfüggő vadászata a gyékényesi mintánál feltételezhető. Ezen a mintahelyen 2000ben volt költés és a köpetmintában jelentős mennyiségű nyár végi, valamint őszi köpet volt, így itt a M. arvalis létszámnövekedésével a kimutatott kisemlős közösség diverzitását e zsákmányfaj nagy aránya lecsökkentette. Amennyiben a vizsgált Dráva szakaszt az öt mintaterület alapján elemeztük, az egyes mintaterületek diverzitása között nem tudtunk szignifikáns különbséget kimutatni. Az