Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

KASZA F. És MARIÁN M.: A BALÁTA-LÁP ÉS GERINCES ÁLLATVILÁGA 81 ZÁRÓGONDOLATOK Tanulmányunkban nem csak az állatvilággal, de az állati élet alapjául szolgáló aljzattal és vegetációval - tehát a szoros értelemben vett láppal is foglalkoztunk. Milyen lehet ennek a lápnak a jövője? Minden lápnak megvan a maga „élete", fejlődése, kialakulásától a feltöltődésig. Múltja van, és jövője? Sok ezer év múlt el azóta, hogy a jégkorszak utáni időben ezen a tájon a homokdűnék között létrejött a Baláta-tó. Máig ez a tó, a feltöltődés és egyéb környezeti tényezők hatására fokozatosan mocsárrá, láppá alakult. Hasonlóképpen, hosszú idő múltán - a teljes feltöltődés következtében - a lápi vegetáció átadja majd helyét a szárazföldi növényzetnek. Megszűnik a láp. E természetes átalakulás alatt minden időben az adott lápi arculathoz idomulva, formálódik az állati élet. Amennyiben ez a folyamat természetes és zavartalan, kiváló lehetőséget nyújt a láp és faunája változásának tanulmányozására. Mi szükséges mindezekhez? Fenn kell tartani a láp szigorú természeti védettségét. Sőt a közvetlen és a tágabb környék védett növényeire tekintettel indokolt a védettség nagyobb területre való kiterjesztése. A védett terület határán kívük élnek ugyanis nagyon ritka, vagy más szempontból fontos védett növények, mint például a kaszáló réten a posvány kakastaréj, (Pedicularis palustris), a mocsári kosbor {Orchis laxiflora ssp. palustris), vagy a közeli égeresben a sárgaliliom (Hemerocallis lilioasphodelus), a fehér zászpa (Veratrum album), a mocsári sás közt a lápi csalán (Urtica kioviensis) (RAKONCZAY 1997). A környező erdők a védelem ütköző területének szerepét töltik be. Továbbra is olyan erdőgazdálkodás folytatása kívánatos, amely ezen erdők puffer-szerepét folyamatosan fenntartja. - A környező terület vízgazdálkodásánál tekintetbe kell venni, hogy a láp közelében esetleg létesítendő csatornák a Baláta talajvízszintjének lesüllyedését és ezzel a láp megszűnését okozhatják. - A kistáj technikai kultúrájának fejlesztésénél gondolni kell arra, hogy a láp közelében olyan létesítményt (pl. hulladékégető) telepíteni, amely a légkört szennyezi, nem célszerű. Eléggé vészjósló a botanikusok megállapítása, mely szerint a láp savasodása a savasesők távolsági áthalmozódásának hatására - megkezdődött. A Baláta tudományos kutatása távolról sincs befejezve. A gerinctelen állatok számos csoportja nincs földerítve, pedig e területen valószínűleg sok érdekes meglepetés adódhat. A gerinces állatok további folyamatos faunisztikai és ökofaunisztikai vizsgálata is fontos eredményeket hozhat a zoológia és a természetvédelem számára.