Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

12 NATURA SOMOGYIENSIS TERMÉSZETVÉDELMI VISZONYOK A láp természetes állapotban való fönnmaradását e kistáj mindenkori birtokviszonyai és a természeti adottságok magyarázzák. A Baláta a Kaszói-erdőben fekszik. A lápot - amint azt már az 1784-ben készült térkép is ábrázolja - nagy, összefüggő erdős tájegység öleli körül, amely Nagykanizsától, a Dráván át, Horvátországban hasonló hatalmas erdőségben folytatódik. Egy 1295-ös oklevél említi először a Balátát Balatafew (Balátafő) néven. Ez az oklevél írja le részletesen Zoob (jelenleg Szomogyszob) falu határát, megemlítve Szentát (Syntha) is. (Anjou-kori Okmánytár II. 562-563. o.). 1295-től, amikor az akkori magyar királyné tulajdona volt, számos világi és egyházi főúr birtokolta, így a 19. században a Festetics család. Legutóbb 1945ig Oehringen-Keresztély Hohenlohe német herceg tulajdonában volt, aki mintegy 30 évi birtoklása alatt - mindent elkövetett a Baláta-környék zavartalanságának biztosítására. A hatalmas erdőség kizárólag a nagyvad-vadászat céljára szolgált. Utak az erdőben nem voltak, a nyiladékrendszer kialakítása is a vadászat célkitűzéseinek megfelelően történt. 1945-1950-ig szovjet kezelésben volt a Kaszói-erdő. 1950-től a Magyar Állami Erdészethez tartozik és mint nagyvadas területet - vadászati rezervátummá minősítik. Ma a Honvédelmi Minisztérium Kaszó Erdőgazdaság Rt kezelésében áll. Mindebből kitűnik, hogy a Kaszói-erdő és benne a Baláta történelmünk során mindig valamely nagybirtok, vagy üzemegység része volt. Ez bizonyos védelmet biztosított a láp számára. A Baláta természeti adottságai ugyancsak védelmet jelentenek. Mintegy önmagát védelmezi a láp. Nedves években ingoványai, süllyedő fűzlápjai, csalékony úszószigetei teszik megközelíthetetlenné. Aszályos években is csak a keskeny, bonyolultan kanyargó vadcsapásokon lehet a belső, igazi lápvilághoz eljutni. A 3-4 méter magas nádasban azonban kilátás nincs, tájékozódni alig lehet. Fennforog az eltévedés lehetősége és az életveszély. (Idős kaszóiak elmondása szerint, a '30-as években, a Baláta egyik száraz időszakában, egy kéményseprő, utat rövidítendő, nekivágott a lápnak: többé nem került elő.) A Balátának és környékének védelmét már 1929-ben szorgalmazta FÖLDVÁRY MIKSA. A védelmet Idmondó rendelet azonban csak 1942. január 19-én jelent meg. Gyakorlatilag jó egy évtizeddel később, 1954-ben valósult meg a védelem. Ekkor jelölték meg, sok vita után - MARIÁN MIKLÓS sürgetésé-