Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

10 NATURA SOMOGYIENSIS nyei a további, itteni, növénytani kutatások alapjául szolgálnak. Soó REZSŐ, botanikus 1957-ben két, ritkán előforduló növényt talált meg itt: a Dryopteris paleacea harasztot és a Schoenoplectus mucronatus kákát. A Budapest Filmstúdió 1957-ben „A lápvilág titkaiból" címmel tudományos ismeretterjesztő filmet készített a Balátáról BÁNKI LÁSZLÓ, SCHULLER IMRE, MARIÁN MIKLÓS közreműködésével. A Drezdai Állattani Kutatóintézetből 1964-1965. között több ízben kutattak a lápon ROLAND HAMPEL, JÜRGEN FRITSCHE és FRITZ OBST herpetológusok. A '60-as években TÓTH SÁNDOR a terület mikrogomba flóráját tárta fel. BORHIDI (1968) a tó lebegő hínártársulásainak éghajlatfüggő dinamikáját tisztázta 1968-as tanulmányában, majd a tó vízének áramlásviszonyait írta le és ezeknek a nádas konszociációk versenygésére és területi elhelyezkedésére való hatását bizonyította (BORHIDI 1970). Munkatársaival 1989-1990-ben összehasonlító növényszociológiai kutatásokat végzett a Balátán. MARIÁN MIKLÓS 1973-ban és 1974-ben járt a lápon, majd 1987-ben PUSKÁS LAJOS ornitológus és TRASER GYÖRGY zoológus kísérőivel együtt végzett megfigyeléseket itt. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója 1983-ban ,Д Baláta ősláp" címmel, televíziófilmet készített (Bárány GYÖRGY, MARIÁN MIKLÓS). Az 1980-as évek második felében a láp környékén UHERKOVICH ÁKOS, NÓGRÁDI SÁRA és ÁBRAHÁM LEVENTE végzett rovartani felmérést. A Bojsza-tó mellett a hazai faunában elsőként találták meg a Myrmeleon bore nevű hangyalesőt. JÓZAN ZSOLT 1988-ban és 1992-1994-ben a Baláta környékének hártyásszárnyú faunáját mérte föl, 383 fajt találva. MAJER JÓZSEF, zoológus és társai 1989-1990-ben felmérést végeztek a láp gerinces-faunájában. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya 1991-1994. között OTKA kutatási program (száma: 2335) keretében végezte „Somogy megye tennészeti értékeinek kutatását", így a Balátáét is. Ennek keretében ÁBRAHÁM LEVENTE, JUHÁSZ MAGDOLNA és PINTÉR ANDRÁS védetté nyilvánítási javaslatában indítványozta a védett terület növelését és a Szentai erdő tájvédelmi körzetté nyilvánítását. E kutatási program keretében FÜKÖH LEVENTE (Mátra Múzeum) a tőzegképződést vizsgálta, megállapítva, hogy annak vastagsága csupán 10-20 cm. BÉRCES SÁNDOR a terület futóbogarait kutatta 1993-ban. A Kapós Televízió és Rádió 1997-ben ,A Baláta-tó" című természetismereti televíziófilmet forgatta a területen. KASZA FERENC, ornitológus 1977-től 2000-ig végzett rendszeres megfigyeléseket a Balátán és környékén. Eredményeit jelen tanulmányban közöljük. A cselekvő természetvédelem részét képezi - a természetes faodvak számát szaporítandó - mesterséges madárodúk kihelyezése és gondozása. KASZA FERENC, HÓKA SÁNDOR áldozatos segítségével jelentősen növelte az odúban köl-