Ábrahám Levente (szerk.): Somogy Fauna Katalógusa - A XX. század végén Somogy megyéből ismertté vált állatfajok listája - Natura Somogyiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Csabai Zoltán: Somogy megye vízibogarainak katalógusa (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae, Spercheidae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae, Hydraenidae) - Catalogue of the aquatic beetle fauna of Somogy county (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae, Spercheidae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae, Hydraenidae)

146 NATURA SOMOGYIENSIS SZÉL (1998) által is átvett Hydroporus umbrosus (Gyllenhal, 1808) adat valójában Hydroporus neglectus Schaum, 1845 példányt takar. Ugyancsak HORVATOVICH ( 1981b) közölte a Dytiscus circumcinctus Ahrens, 1811 és Rhantus exoletus (Forster, 1771) fajokat, amelyek szintén téves határozás eredményei (D. circumflexus Fabricius, 1801 és Rh. latitans Sharp, 1882). Téves határozás a GIDÓ és SZÉL (1998) által közölt és CSABAI és SZÉL (1999) által is átvett Helophorus flavipes Fabricius, 1792 faj potonyi adata is (Gidó Zsolt szóbeli közlése). A Mátra Múzeum (Gyöngyös) bogárgyűjteményeinek anyagát ÁDÁM (1994) illetve CSABAI et al. (2001) részletesen feldolgozták. A Déri Múzeum (Debrecen) gyűjteményében nem találtam Somogy megyéből származó példányt. A Janus Pannonius Múzeum (Pécs) gyűjteményéről ÁDÁM (1996), valamint GiDÓ és SZÉL (1998) nyújt összefoglalást, a későbbiekben a gyűjteményben elhelyezett, Gidó Zsolt 1999-es Dráva menti gyűjtéseiből származó példányok adatait coll: JPM rövidítéssel jelöltem a listában. A Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) bogárgyűjteményének (rövidítve: coll: MTM) vonatkozó részeit is áttekintettem. Csak abban az esetben tüntettem fel gyűjteményi példányt, ha az adott faj esetében nincs publikált, Somogy megyéből származó adat. További gyűjtemények feldolgozására a jelen keretek között nem nyílt lehetőségem. Néhány faj esetében a Somogy megyei előfordulást csak Lichneckert által gyűjtött siófoki cédulázású példányok bizonyítják. Ezek eredete kétséges, így az ilyen fajokat kérdéses adatként (rövidítve: KÁ) kezeltem. Több irodalmi adat esetében előfordul az, hogy a szerző az adott fajt nem a jelenleg érvényes néven közölte, jelen munkában ennek említésére külön nem tértem ki, a szinonímaviszonyok CSABAI (2000), illetve CSABAI és SZÉL (1999) munkájában részletesen megtalálhatók. Bár nem a szó szoros értelmében vízibogarak, rendszertani okokból a nagyrészt szárazföldi életmódú Sphaeridiinae alcsalád (Hydrophilidae) fajait is jelen cikk tárgyalja. A megye egyes területei igen eltérő mértékben kutatottak. A vízibogár-faunát tekintve a Barcsi-Ősborókás az egyetlen kielégítően feltárt terület. Aránylag nagy számú adattal rendelkezünk a Dráva menti területek néhány vízteréből, illetve a Balaton déli partjának egyes területeiről (Fonyód, Vörs, Zamárdi), ugyanakkor a megye többi részéről mindössze szórványadataink vannak, amelyek jó része csak régi, sokszor a századforduló környékéről származó példányokon alapul. Napjainkig Somogy megyéből az érintett családokból 51 génusz 180 fajának előfordulása ismert, amely a magyar faunának több, mint 68 százaléka. A Gyrinus marinus Gyllenhal, 1808 és a Berosus geminus Reiche & Saulcy, 1856 magyarországi előfordulását mindössze egy-egy Somogy megyei példány bizonyítja (ÁDÁM 1992, CSABAI és SZÉL 2000). A Haliplus fulvus (Fabricius, 1801), a Hydroporus discretus ponticus Zaitzev, 1927, a Hydroporus hebaueri Hendrich, 1990, a Hygrotus pallidulus (Aubé, 1850), a Laccomis kocae (Ganglbauer, 1904), az Agabus higuttatus (Olivier, 1795), az Agabus labiatus (Brahm, 1790), az Agabus nebulosus (Forster, 1771), az Agabus paludosus (Fabricius, 1801), az Aulonogyrus concinnus (Klug, 1834), a Gyrinus marinus Gyllenhal, 1808, a Hydrochus brevis Herbst, 1793, a Hydrochus carinatus Germar, 1824, a Helophorus obscurus Mulsant, 1844 és a Helophorus redtenbacheri Kuwert, 1885 fajoknak csak régi adatait ismerjük a megyéből, az utóbbi 50 évben nem kerültek elő.