Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Jubileumi írások - Banicz László: Barcs -Harminc esztendő

túlnyomó része nagyon nehéz anyagi körülmények között élt, a köztartozások kifizetését követően alig maradt néhány ezer forintjuk. Az önkormányzatnak közel 2,5 millió forintja volt erre a célra, ezért Dr. Bencze Lajos jegyző azt javasolta a képviselőtestületnek, hogy a korábbi rendeletet módosítva magasabb támogatást nyújtsanak a jogos igények kielégítésére. A pénzügyi ellenőrző bizottság javasolta a rendelet tervezet kiegészítését azzal, hogy azok az adósok, akik kérték tartozásuk 50%-ának elengedését és meglevő tartozásuk nem haladja meg a 45.000 Ft-ot, egy összegben kaphassák meg a támogatást. Ezt az összeget kamatmentes kölcsönként kapták.

31 A fejlesztések újabb és újabb járulékos beruházásokat igényeltek. A vízellátás biztosítása érdekében 1980. május végéig be kellett kötni az új kutat és bővíteni kellett a szennyvíztelepet is. Ez nem volt egyszerű, egyrészt financiális okok miatt csak a VI. ötéves terv első éveiben lehetett megkezdeni a kivitelezést, másrészt már ekkor nyilvánvaló volt, hogy szükség lesz a szennyvíztelep további bővítésére. Erre, tehát a bővítés III. ütemére azonban már kicsi volt a terület, ezért előbb-utóbb nagyobb helyet kellett keresni a telepnek. Jelentős összeget kellett - pontosabban kellett volna - a vízhálózatra is fordítani. Az ivóvíz ellátásban ugyanis folyamatos gondot jelentett a víz minősége. A DRV akkori igazgatója szerint azonban a felszín alatt megfelelő mennyiségű és minőségű víz található. Az igazgató úr által megfelelő minőségűnek nevezett víz miatt a városi szökőkutak is állandóan meghibásodtak. A helyzeten csak a vastalanító berendezés 1984-es megépítése változtatott némileg. Komoly gondot jelentett az elektromos hálózat kapacitása, és Barcs közlekedési összeköttetése a megye és az ország többi részével - részben jelent ma is - az ipartelepítés szempontjából. Az előbbi, korszerűtlensége miatt egyszerűen nem volt képes ellátni az ipari felhasználókat és fennakadásokat okozott a lakossági ellátásban is. Ez a probléma minden városfejlesztési, illetve ipartelepítési koncepcióban kiemelt figyelmet kapott. Ennek megoldására a Városi Tanács VB. határozata alapján elsőként az ipari körvezetéket, majd a lakossági ellátásban a 20 kV-os párhuzamos körvezetéket kellet kiépíteni.

32 A közlekedés kérdése is évtizedes téma volt már ekkor. A Kaposvár-Barcs, illetve a Barcs-Somogyszob vasútvonal 1977-es megszüntetését azzal indokolta a MÁV, hogy nem rentábilis. Ez talán még elfogadható lett volna, csakhogy a közúti tömegközlekedés és szállítás közel sem fejlődött olyan mértékben, hogy pótolni tudta volna a vonatközlekedést. Evekig még gyorsjárat sem volt Kaposvárra - az 1980-as évek elején már indítottak ugyan három járatot, de mint tudjuk, a gyorsaság U.o. BVT VB. jk. 1979. júl. 19. BVÖi.