Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Jubileumi írások - Banicz László: Barcs -Harminc esztendő

Az ÉPGÉP barcsi üzemének beindítását követően sokáig csak a tárgyalókban és a tervasztalokon születtek újabb elképzelések gyárak és üzemek Barcsra telepítéséről. Az 1968-ban elindított új gazdasági mechanizmus ugyanakkor felértékelte Barcs adottságait, amit jelzett az is, hogy az iparfejlesztésre kijelölt települések közé sorolták. A IV. és V. ötéves tervidőszakra

10 jelentős ipari beruházásokat terveztek és ezek megvalósításához a pénzügyi hátteret is biztosították. A SEFAG parketta üzemére 195,5 millió - 1975-ben legyártották az első szalagparkettákat, és megkezdődött a panelparketta-üzem külön épületének építése" -, a FKV kötőüzemére 11 millió, a Somogy-Zala megyei TCSV mészhomok téglagyárára 55 millió forintot, míg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hajójavító Üzemére 11 millió forintot terveztek. További 25,5 millió forintot irányoztak elő a Somogy megyei Gabonafelvásárló Vállalat körzeti üzemei, az ÉPGÉP és egyéb üzemek bővítésére, rekonstrukciójára. A legnagyobb összeget, szám szerint 368,5 milliót a Kemikál Építő-vegyianyagokat Gyártó Vállalat Építési Müanyagfeldolgozó Gyárának felépítésére különítettek el.

12 A tervek szerint az ipari szektorban foglalkoztatottak arányát Barcs térségében 1980-ra mintegy 30%-ra kellett emelni, mellyel - legalábbis ebben a statisztikai rovatban elérné az iparilag fejlett települések szintjét. Az évek folyamán megvalósított ipartelepítések nyomán két ipartelep alakult ki. A település DNy-i részén fekvő régi ipartelepen működött a Gabonafelvásárló Vállalat, az ÉPGÉP, a Költségvetési Üzem, a Téglagyár, a Hajójavító, a TÖVALL, a MÉH, az AGROKER és a Sertéskombinát, míg a D-i, DK-i felén alakult ki a második ipartelep. Ezen a SEFAG, a Kézműipari Vállalat és a - Mészhomok Téglagyárral egy esztendőben (1978-ban) átadott - KEMIKAL telephelye feküdt. Igaz ugyan, hogy a grandiózus iparosítási tervekből csak kevés valósult meg, de ennek ellenére Barcs a régió egyik meghatározó ipari foglalkoztatási központja volt. Az iparosítás nyomán a település szerkezetileg kettősséget mutatott. Még nem volt városiasnak nevezhető, inkább hasonlított egy tipikus alföldi nagyközséghez. Ugyanakkor jelentős ipari üzemek működtek területén, a szakemberek letelepítésével nem csupán gazdasági, de társadalmi szerkezete is megváltozott. A tervutasításos gazdaságpolitika elvei alapján Magyarországon alapvetően 3 és 5 éves tervidőszakok voltak: I. ötéves tervidőszak 1950-54. II. 1961-1965, III. 1966-1970, IV. 1970-1975, V. 1976-1980., VI. 1981-1985. a VII. 1985-ben indult. 11 Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Barcsi Gyáregysége, Üzemi krónika. Dráva Múzeum Adattára 199-87. A fejlesztéseknek köszönhetően az üzem 1978-as termeléséből 27% már nyugati exportra került, és az újabb korszerűsítésekkel a barcsi gyáregység 1980-ra Közép-Európa egyik jelentős faipari bázisává vált. 12 Pécsi Tervező Vállalat: Barcs nagyközség középtávú komplex fejlesztési tervjavaslata 1973. - Dráva Múzeum Adattára 348-87.