Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Jubileumi írások - Banicz László: Barcs -Harminc esztendő

több munkavállalót a gazdaság ezen ágazatában.

6 Barcs legtöbb embert foglalkoztató munkahelye az 1948-ban, Szilonicspusztán alapított Vörös Csillag Termelőszövetkezet volt. A gazdasági struktúraváltás nyomán Barcson - az építőipar fejlesztésével párhuzamosan - egy olyan nagyipari központot kellett volna létrehozni, mely alapja a vegyipar vagy a fa- és papíripar. Ezt az elgondolást erősítette a Dráva - melynek gazdasági lehetőségei nem voltak és ma sincsenek kiaknázva -, illetve a településen és vonzáskörzetében jelentkező relatív munkaerő-felesleg. A rendezési terv ennek megfelelően - hasonlóan az 1959-es elképzelésekhez - kiemelt fontosságúnak tartotta a hajózás helyreállítását és a kikötői berendezések felépítését. A folyó végleges szabályozásával kapcsolatban a magyar és a jugoszláv állam vezetői megállapodtak egy vízlépcső felépítésében. A közösen felépítendő erőmű műszaki tervezése is megkezdődött. Az elképzelések szerint a vízlépcsős duzzasztás nyomán Barcsig 500600 tonnás uszályokkal is hajózhatóvá lehetett volna tenni a folyót. A tervnek számos támogatója mellett nagyon sok ellenzője is volt. Az előbbiek a folyó gazdasági, közlekedési lehetőségeinek kiaknázását hangsúlyozták, utóbbiak a természet védelmével érveltek. A politikai és gazdasági viszonyok változásainak köszönhetően végül magyar oldalról elvetették a beruházás tervét. A döntés helyességét - elsősorban gazdasági oldalról - a mai napig vitatják. Az iparosítás alapja az infrastruktúra további fejlesztésének követelménye volt. A közlekedési hálózat fejlesztésére irányuló tervek között már ekkor szerepelt a 6-os főközlekedési út várost elkerülő új nyomvonalának kiépítése és egy erről induló összekötő szakasznak a Nagyatádra vezető úthoz való csatlakoztatása. A rendezési terv számolt az iparosítás által indukált népességnövekedéssel is. A 20. század végére Barcs lakosságát 20.000 főre prognosztizálták.

7 A lakáshiány enyhítése céljából 2000-ig 4800 lakás felépítését tűzték ki célul. Az 1973-ban készített településszervezési terv, illetve az 1974ben Herr Rudolf által tervezett új központ részletes rendezési terve teljes egészében átformálta volna a település arculatát. A történelmileg kialakult köz6 Barcs nagyközség középtávú komplex fejlesztési tervjavaslata: Pécsi Tervező Vállalat 1971. - Dráva Múzeum Adattára 348-87. 7 Barcs nagyközség közigazgatási körzetében (Társközségei Somogytarnóca, Komlósd, Drávaszentes, Péterhida) 1970-ben 9719 - ezen belül Barcson 7609 - 1971-ben 9767, 1972-ben 9843, 1973-ban 9986, 1974-ben 10180 lakos élt. A megye lakosságát 1985-re 371000, 2000-re 383000 fore prognosztizálták. A terv szerint a megyében a városi népesség arányát az 1975-ös 23,5%-ról 1985-re 35-39%-ra, 2000-re pedig 39-40%-ra kell emelni. 8 Pécsi Tervező Vállalat: Barcs nagyközség középtávú komplex fejlesztési tervjavaslata 1973., Dráva Múzeum Adattára 348-87. p. 57.