Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Tanulmányok a várostörténet köréből - Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (II. rész)

télyesebbnek számító megyei hetilap, a SOMOGY nem emlékezett meg az eseményről. Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy ebben az időben már régóta meddő viták folytak a kaposvári színház felépítéséről. A SOMOGY így írt erről: "A kaposvári színház építése már csakugyan nevetségessé válik; mert, évek óta tervezik, építési terveket hozatnak más városokból; aztán megint tanácskoznak! Majd a rozoga arénát foltozgatják; az idő megint múlik s ott vagyunk, ahol ezelőtt évekkel voltunk. " 31 Sajnos, a színház működésének első szakasza rövid életűnek bizonyult annak ellenére, hogy olykor egészen komoly társulatok is megfordultak Barcson. Mivel mindig csak szerződött társulattal rendelkezett, léte a vándor társulatok idejutásától függött. A Tanácsköztársaság bukását követő zűrzavaros helyzet, majd az 1918-1921 közötti szerb megszállás nem kedvezett a színháznak. A színészek nem nagyon merészkedtek a határszélnek számító, szerb közigazgatás alatt álló községbe. A 20-as évek közepétől egy másik „ellenség", a hangosfilm is egyre inkább elhódította a közönséget. A színháztermet is alkalmassá tették a vetítésre, és rendszeresen tartottak is mozielőadásokat. A szerb megszállás megszűnése után a színházépület továbbra is ilyen vegyes rendeltetéssel működött. A színházi előadások változatlanul nagyon népszerűek voltak, bár a népszínművek és a vidám jelenetek helyett többnyire már inkább a zenés darabok, operettek vonzották a nézőket. A kínálat és a színvonal valószínűleg erősen felhígult, mert néhány „modern" előadás még botrányt is kavart/

3 A háborút követően az épületet kulturális- és sportcélokra egyaránt használták, de megóvásáról nem gondoskodott senki. 1948-ban a katolikus egyház megvette, kápolnát szerettek volna kialakítani belőle. Az igen szép átalakítási tervvázlatot Treiber Adolf építőmester el is készítette, de az akkori politikai helyzet miatt a kivitelezésére már nem kerülhetett sor/

4 Az egyház végül eladta az épületet, melyet a határőrség idehelyezése (1952) után elbontottak, anyagából házak épültek. Városunk pótolhatatlan vesztesége, hogy a tervezett átalakítás nem valósult meg, mert akkor az igen jelentős kultúrtörténeti értékkel bíró épület - ha átalakított formában is - legalább megmenekült volna. Ma mindössze néhány alig kivehető fénykép, pár sárgult újságcikk és irat őrzi Thália barcsi otthona, az első somogyi kőszínház emlékét. 11 In: Somogy 1909. nov. 21. 32 „Nagy Endréék Barcson" In: Barcs és Vidéke. 1912. júl. 28. Nagy Endrét a magyar kabaré atyjának is szokták nevezni. „Erkölcsrombolás a színházban" In: Drávavölgye. 1926. máj. 16. 34 DM történeti gyűjtemény. 95. 72. 1. Treiber Adolf építőmester tervvázlata az átalakításhoz. 1949.