Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Tanulmányok a várostörténet köréből - Dr. Kéri Nagy Béla: Menekülés és visszatérés

amerikai és angol légierő a koalíció oldalán bekapcsolódott a februári-márciusi harcokba. Repülőgépeik több száz bevetés során szórták le bombaterheiket a Margit-vonal mentén az ellenséges állásokra.~

N E támadások valójában hozzájárultak a magyarországi harcok gyors befejezéséhez, ugyanakkor a fel nem robbant lőszerek veszélyeztették a térség lakóinak helyzetét - mint látni fogjuk , a visszatelepültek testi épségét is. A visszatérés A Barcs környéki harcok elmúltával, a front nyugatra vonulásával az elmenekült lakosság egyre türelmetlenebbül várta a hazaköltözés engedélyezését. Az evakuált családok bátrabb tagjai - a visszatérés tiltása és annak veszélye ellenére - a hazatérési vágytól vezérelve egyre többen merészkedtek vissza otthonukba. Általánossá vált az elkeseredés és a kilátástalanság, amint meglátták a többségében pusztulásra ítélt házakat, a gaztól burjánzó kerteket, a szeméttől bűzlő utcákat, udvarokat. A kiégett házak ablakai szomorúan tátongtak az idegennek tűnő, riadt tulajdonosokra. A Barcson tapasztaltak miatti szomorúságot némileg enyhítette, hogy április közepétől a befogadó helyeken - így például április 21-én Zádorban - összeírták a menekülteket. A visszaköltözést ugyanakkor akadályozta, hogy a kiürített területen vissza volt még a háború alatt telepített aknák, valamint a szövetségesek (angol, amerikai) repülőgépei által leszórt, de fel nem robbant bombák, robbanószerkezetek felkutatása. Ezért Barcsot és környékét továbbra is veszélyes területként tartották nyilván. A sürgős tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése miatt a hazaszökött barcsiak kimerészkedve földjeikre, szőlőikbe könnyen egy-egy tragédia áldozataivá is válhattak. Ezért 1945 tavaszának egyik legfontosabb feladata Barcson és környékén a veszélyes robbanóanyagok összegyűjtése, őrzése, és folyamatos hatástalanítása volt. Az aknák felderítésének, felszedésének veszélyes munkáját gyors ütemben kellet végrehajtani, mivel a tavaszi növényzet, a fű és a gyomok gyors növekedésével a bezöldellt talajon láthatatlanná váltak a robbanószerkezetek. Az aknakutatók gyors és sikeres munkáját bizonyítja, hogy rövid időn belül négy vagon lőszert és több ezer gyutacsot adtak át a peremartoni lőszergyárnak. Az aknák hatástalanítását a honvédelmi miniszter rendelkezései szerint a helyi szovjet katonai parancsnokságok irányították, és járásonként a feladatok végrehajtására harmincfős aknakutató csoportokat szerveztek. Az aknák hatástalanítása, és más robbanószerkezetek tömeges összegyűjtése április 15-én vette Magyarország hadtörténete 2. kötet Bp. 1985, továbbá: Veres 1984.