Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Jubileumi írások - B. Czeller Szilvia: A harminc éves Dráva Múzeum gyűjteményei

Régészet Régészeti kutatómunka intézményünkben a következő szempontok alapján folyik: - Földmunkák, mezőgazdasági művelés során spontán előkerülő leletek mentése; - Terepbejárások során megtalált új lelőhelyek anyagának összegyűjtése, írásos és fotódokumentumok készítése a megfigyelt jelenségekről; - A már ismert lelőhelyek évi többszöri bejárása, a felszínre került leletanyag összegyűjtése. A Dráva Múzeum régészeti gyűjteményének alapjait 1987-ben vetettük meg. A régészeti tárgyak nyilvántartása leltárkönyv vezetésével történik. Minden darabra - a legkisebb cseréptöredékre is - tussal írt leltári szám kerül. A leltározott anyagot dobozokban, kor és lelőhely szerinti csoportosításban tároljuk. Az összegyűjtött anyag gondos tárolása, alapvető tisztítása és lehetőség szerinti pontos kormeghatározása fontos feladatunk. Hosszú évek munkája nyomán elkészült Barcs régészeti adattára, melyben a városban és környékén előkerült leleteket fotón és térképen is rögzítjük. Fontos tudni, hogy Somogy megyében - Kaposvár mellett - csak Barcson van önállóan kezelt régészeti gyűjtemény, ami a terület feltáratlanságából és jelentőségéből egyaránt adódik. 2008. év folyamán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is felhasználta készülő országos régészeti adattárához a múzeumunkban fellelhető adatokat. Kiemelkedő jelentőségű anyagok és tárgyak is találhatók gyűjteményünkben. Kora-neolitikus anyagunkból már több fontos publikáció is született, mivel jelentősége túlmutat a megye határain. Késő bronzkori, kelta és római kori leleteink Dél-Somogyban eddig ismeretlenek voltak. 1981-ben különösen szép leletet - egy ép, késő bronzkori kardot - szolgáltattak be a múzeumba. Országosan is igen ritka egy tökéletesen ép bronzkardnak az előkerülése, Somogyban pedig ez az egyetlen ilyen darab. 1995-ben egy törökkorból származó rézkancsót ajándékoztak a múzeumnak, mely a Drávából került elő. A lelőhely azonosítása, majd vizsgálata eredményezte a nemzetközileg is számon tartott drávatamási „bödönhajótemető" napjainkban is folyó kutatását. Kevésbé látványos, de mindenképpen figyelemreméltó eredménynek számít a környék középkori faluhelyeinek felkutatása. Az utóbbi évek kiemelkedő kutatási programja a barcsi török palánkvárhoz kapcsolódik. Területén már 1989-től kisebb nagyobb megszakításokkal folytak ásatások, mely