Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Ander Balázs - B. Czeller Szilvia: Csehszlovákia - 1968

Prága, Bukarest és Belgrád formálódó szövetsége (kisantant néven már működött a két világháború közötti időszakban egy ilyen tömörülés, amelynek fő célja a Magyarország elleni kooperáció valamint a trianoni békediktátum revíziójának megakadályozása volt, és amelyik az eredeti francia tervek szerint bolsevik, azaz szovjetellenes éllel is rendelkezett) nyugtalanította Moszkvát. Az SZKP-nak természetszerűleg nem lett volna ínyére semmiféle olyan csoportosulás, amelyet a tőle ilyen vagy olyan okból elfordult renitens szocialista államok alkotnak. 1968. július végére aztán készen állt az a 20 hadosztály, amelyik néhány nappal később végrehajtotta a II. világháború utáni Európa legnagyobb szárazföldi katonai hadműveletét. Az MSZMP legfelsőbb vezetése július 22-én engedelmesen rábólintott az invázióra, majd augusztus 17-én az SZKP PB is kimondta a döntő szót, amit másnap a Varsói Szerződés négy országának: Bulgáriának, Lengyelországnak, Magyarországnak és az NDK-nak a vezetői is ellenvetés nélkül elfogadtak.

16 Az 1968. augusztus 20-21-én, mintegy 200 ezer fővel meginduló támadás során a VSZ erői ellenállás nélkül foglalhatták el a kijelölt stratégiai fontosságú pontokat. Kun Miklósnak a szovjet diplomácia öreg rókájával, Pjotr Seleszttel készített interjújából kiviláglik, hogy mi volt a csehszlovák passzivitás fő oka.

17 Állítólag maga Grecskó marsall, a szovjet hadügyeket irányító miniszter telefonált személyesen Prágába, hogy Dzúr honvédelmi miniszter tudtára adja, ha csak egyetlen puskalövés is eldördül a csehszlovák katonaság részéről, akkor őt magát fogják az első póznára felkötni... Grecskó eredeti kérésével ellentétben hazánk nem kettő, hanem csupán egy hadosztálynyi erővel járult hozzá Csehszlovákia megszállásához. A keletnémetek - történelmi okok alapján is - csak tisztekkel, míg a bolgárok mindössze egy ezreddel képviseltették magukat. A Felvidék zömmel magyarok által lakott déli sávjának megszállásával megbízott magyarországi hadosztály igen komoly erőket vonultatott fel a feladat végrehajtására. (Különösen érdekes az adatokat összevetni a Honvédség mostani állapotával, hiszen a hadtörténet-haditechnika iránt érdeklődők előtt jól ismert az a tény, hogy hazánk jelenleg alig több mint egy tucat Gripen vadászgépet és csupán mintegy tizenöt harckocsit tart hadrendben.) A '68-as akcióban résztvevő 155 darab harckocsi és 99 darab harci repülőgép ellenállás nélkül foglalta el a Moszkva által kijelölt stratégiai pontokat és településeket. Tevőleges ellenállással sehol nem találkoztak, és csehszlovák 16 Uo. 45. 17 História XXI/1 19.