Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Ander Balázs - B. Czeller Szilvia: Csehszlovákia - 1968

harcos, de annál passzívabb ellenállása miatt Dubcekéket még egy ideig hatalomban kellett tartani, de a következő évben ez a kérdés is megoldódott. A CSKP 1969. április 17-i ülésén az idegen szuronyok árnyékában, szovjet nyomásra Gustáv Husák személyében új első titkárt kénytelenek majd választani, aki restaurálja a korábbi rendszert, és északi szomszédunknál újra megszilárdítják a sztálini modellt.

3 Dubcekék számára ismertek voltak a magyar '56 tanulságai és az is, hogy „... bitófa vagy börtön várt azokra a vezetőkre is, akik saját útjukat járva nem kívánták a kommunizmus általuk eszményként megélt ügyét a szovjet birodalom érdekeivel azonosítani. " Rejtélyes hát, hogy akkor miben bizakodhattak a csehszlovákiai reformerek, hiszen a Hruscsov 1964-es megpuccsolása utáni új SZKP főtitkár, Brezsnyev, a róla elnevezett doktrínában, már 1965 őszén kifejtette, hogy a Szovjetunió saját felségterületének tekinti a közép-európai csatlós államokat, és azokat mind egy külső, mind pedig a belső „ellenségtől" megvédi. E felfogás szerint, a Szovjetuniónak, mint a kommunista államok zászlóshajójának, joga van beavatkozni a „testvérországok" belügyeibe is. Tehette ezt annál is inkább, mert az USA a hatvanas évek elejének berlini és karibi ikerválsága után de facto elismerte az európai status quót. A washingtoni diplomácia - részben egyéb nemzetközi lekötöttsége miatt is (gondoljunk csak a Johnson elnökségi ideje alatt egyre inkább eszkalálódó vietnami háborúra) nem akarta felrúgni az érdekszférákról szóló hallgatólagos megállapodást. Nyilvánvaló volt, hogy akárcsak '56 véres őszén, a Fehér Ház most sem fog komolyabb kockázatot vállalni és háborúba keveredni az eddigre már hadászati egyenrangúságot kivívó Szovjet birodalommal. Washington előtt jól ismert volt Brezsnyev, elődjéhez mérten keményebb hozzáállása. Hiszen Hruscsovnak részben pont amiatt kellett távoznia, mert mind bel, mind pedig külpolitikája sokkal puhányabb volt annál, mint amit a Kreml keményvonalas pártvezetői elvártak. A Kuba kapcsán végül megnyilvánuló észszerű magatartását a doktriner apparatcsikok egyenesen az Amerikai Egyesült Államok előtti külpolitikai kapitulációnak tartották. Ellenfelei az 1956-os magyarországi forradalmi események miatt is szemrehányásokkal illették Hruscsovot, mondván, hogy a túlzott desztalinizáció vezetett az események kontrollálhatatlanná válásához. Brezsnyev mindenáron el kívánta kerülni, hogy elődje hibáiba essen, így hát: „Prágában megismétlődött Kelet-Berlin és Budapest tragédiája. A szabad 3 Diószegi-Harsány i-Németh 1997. 329-331. 4 Huszár 13. História XXI/1.