Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Banicz László: Egy elfelejtett kárpótlás? Horvátországból elüldözött magyarok Barcson

előterjesztett kártalanítási kérelmet. Az indoklás értelmében: „A kártalanítási igénybejelentésben közölt adatok és bizonyító iratok alapján megállapítást nyert, hogy a kártalanítás alapjául megjelölt házingatlan hat szobásnál nagyobb s így nem tekintendő személyi tulajdon körébe eső házingatlannak. Ennél fogva a 17/1964./VIII. 8./ Korm. sz. és a 9/1964. P. M. sz. rend. 2.§./l/ bek. a./ pontjai szerint a házingatlan után kártalanítás nem állapítható meg. Ingóságok után a 17/1964. Korm. sz. rend. 2. §./4/ bek. a./ pontja szerint kártalanítás nem igényelhető, mert az igénylő Jugoszlávia felszabadulásának időpontjában Magyarország területén lakott." Ez az utolsó mondat különösen megalázó és cinikus, hiszen a menekültek a szónak megfelelően - nem önként hagyták el korábbi lakhelyüket. A fenti rendeletek alá eső családok gyakorlatilag semmi kárpótlásban nem részesültek a magyar állam részéről. Ez annak fényében, hogy a Jugoszlávia részére fizetendő magyar háborús jóvátételbe a menekültek Jugoszláviában hagyott ingatlan és ingó vagyontárgyainak értékét - 1954-ben minden menekültnek tételes nyilatkozatot kellett tennie a hátrahagyott javairól - is bevonták, finoman szólva felháborító. A menekültek vagyonának a jóvátételbe történő beszámításáról a magyar és a jugoszláv állam között 1956. május 29-én Belgrádban aláírt jegyzőkönyv rendelkezik. A bizalmas jegyzőkönyv 1. cikkelye értelmében: ,.A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között függőben lévő pénzügyi és gazdasági kérdések rendezése tárgyában Belgrádban 1956. május hó 29. napján aláírt Egyezmény (az alábbiakban: Egyezmény) 1. cikkének IM bekezdése vonatkozik különösen azokra a jogokra, követelésekre és igényekre, amelyek a Szerződő Feleket, jogi személyeiket és állampolgáraikat... b./ a Parisban 1947. február hó 10-én kelt magyar békeszerződés, ... g./ Az egyezmény aláírása előtt foganatosított államosítás, kisajátítás vagy hasonlójellegű intézkedés alapján megilleti. A g./ pontban foglaltak értelmében kiegyenlítettnek kell tekinteni mindazokat a követeléseket, és igényeket is, amelyeket a Magyar Népköztársaság Kormánya, illetve magyar állampolgárok vagy jogi személyek a magyar javaknak, jogoknak, és érdekeltségeknek az 1948. augusztus hó 1. napján keltrendelet alapján a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságra történt átruházása miatt támaszthatnának."