Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Dr. Kéri Nagy Béla: „Amerikás" kivándorlók Drávaszentesről

között élő családnak nem állt rendelkezésére a családfő kivándorlásához szükséges pénzösszeg, ezért az útiköltséget apósa, Betlehem István drávaszentesi lakos biztosította. Társaihoz hasonlóan a Chicagóba nagy reményekkel érkező Paksicza Ferenc is döbbenten tapasztalta, hogy a vidékre korábban kivándorolt európaiak miatt nem jutott már munkalehetőség. Ezért kényszerült ő is testvére, Paksicza János segítségére, aki alkalmi munkából tartotta el falubeli társait. Bizonytalan jövőjük miatt megbeszélték, hogy utolsó dollárjaikat összekuporgatva egy év sikertelensége, kudarca után 1914-ben hazatérnek Amerikából. Paksicza Ferenc azonban úgy döntött, hogy társaival ellentétben nem tér vissza szülőfalujába, és a nehézségek ellenére Amerikát választja új hazájának. Elhatározását nagyban befolyásolta az a tény, hogy társait, köztük a testvérét is feleségeik, családjaik szeretettel hívták, várták haza. Fájlalta, hogy a felesége nem írt soha levelet, amiből arra következtethetett, hogy nem várja és nem is akarja a hazatérését. Társai és testvére hazaindulása után elhagyta Chicagót, és feltételezésünk szerint - a jobb megélhetést biztosító Ohio államba költözött. Később Akronban telepedett le, ahol találkozott az 1910-ben kivándorolt drávaszentesi Otalecz Ferenccel. Egy gumigyárban helyezkedett el, és jól keresett. Kedvező anyagi helyzetére jellemző, hogy két esetben is küldött ezer-ezer dollárt a fiának. A család részéről megőrzött levelekből ismert, hogy Paksicza Ferenc 1929-ben munkahelyi balesetét követő vérmérgezése miatt egy évig betegeskedett, és csak 1930 májusától vált munkaképessé. A közben kirobbant gazdasági világválság Amerikában is éreztette hatását, romlott anyagi helyzete, nehezebbé vált a megélhetése. Elkeseredetten írta fiának, hogy könnyen a 16 millió amerikai munkanélküli közé kerülhet, ha megszűnik a munkahelye. A fia hívására jelenleg nem tud hazamenni, mert útiköltségre nem jut pénze. Ha munkanélküli lesz - írja - könnyen lehet, hogy hazakerül, mivel az állam saját költségén a munkanélkülieket hazaszállítja, de ő ezt nem akarja. A válságot követő gazdasági fellendülés után ismét jól keresett, már volt tartalékolt pénze is. Az anyagi jólét - írja Paksicza Ferenc egyik levelében sosem pótolhatja a családot. Fia iránti szeretetét, rokonságához a vonzalmát bizonyítja, hogy mindig szeretettel gondol rájuk, és sosem felejti el őket. Hívta a feleségét is több alkalommal Amerikába, de kérését válaszra sem méltatta. Ez az oka annak is, hogy húsz év óta él szomorú magányban, ellentétben azokkal, akik itt újra megnősültek, és új családot alapítottak. Egyik levelében azt írta fiának, ha az édesanyjával első hívásra kijöttek volna Amerikába, akkor most gond nélkül élhetnének együtt, és nem szétszórtan, távol egymástól és szomorúan, idegenként egy idegen országban. Arra kérte fiát, ha megnősül, maradjon mindig a családjával bármilyen szegénységben is élnek. Ne kövesse az édesapja példáját, aki a vagyon iránti vágyból elment hazulról.