Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (I.rész)

Gyakori volt, hogy a mulatságokat más programokkal - jelenetekkel, felolvasásokkal, szavalatokkal és hangszeres előadásokkal - színesítették, ezután rendszerint hajnalig tartó vigalom vette kezdetét, az elmaradhatatlan cigányzenével és borral. Jelentős közönséget vonzottak a felolvasó estek is, melyeket olykor neves fővárosi írók, újságírók közreműködésével tartottak.

20 Széleskörű szervezéssel és fényes külsőségek közepette emlékeztek meg nemzeti ünnepeinkről, szinte valamennyi egyesület külön-külön. Településen kívüli programok szervezésére ritkán vállalkoztak, melynek okait nyilván a közlekedési nehézségekben is kereshetjük. Üdítő kivételként említhetjük meg a Barcsi Kerékpár Egyesületet, mely nem zárkózott be egyesületi helyisége falai közé. Gyakran rendezett túrákat, sőt még országos verseny lebonyolítására is vállalkozott. 1 Néhány évvel később minderről ilyen, itt-ott talán már túlzottan is szigorú véleményt formált a helyi lap szerkesztője: „Klubbok, kaszinók, körök és egyletek tekintélyes számban vannak már nálunk is, de ez a szám még mindig kicsiny arra, hogy jelentékeny szerepet játszón a mi társadalmi életünkben. Pedig a kor tanulságai azt követelik, hogy ezek a társadalmi egyesületek minél nagyobb számban legyenek s környezetünkre minél nagyobb befolyást gyakoroljanak. (...) A mi már meglévő hasonló intézményeink két nagy alaphibában szenvednek. Az egyik az, hogy egy nagy részük politikai célokat szolgál. Vannak liberális kaszinóink és katholikus köreink, ifjúsági önképző köreink és katholikus legényegyleteink, zsidó nőegyleteink és keresztény hölgyek egyesülete, szocialista, néppárti és kormánypárti földmíves köreink stb. stb. Természetes, hogy ezekben az egyesületekben s körökben nem fejlődhetik ki az a szellem, mely a tagokat közös anyagi és erkölcsi célok elérésére ösztönzi. Az ilyenek vezetői legnagyobb részt szereplő vagy szerepelni akaró politikusok, akiknek vagy a mandátum a végcélja, vagy a szerepelni akarás. S ez az oka annak, hogy ezek a körök a helyett, hogy egymással karöltve dolgoznának, egymással inkább inkább rivalizálnak s inkább a forma kedvéért, mint szükségből hébe-hóba a jótékonyság gyér fügefalevelei takargatják tartalmatlan voltukat. (...) A másik főhibája a mi társadalmi egyesületeinknek, klubbjainknak, köreinknek stb. az, hogy a politikán kívül kizárólag mulatságok rendezésével foglalkoznak. A legtöbb ilyen körhelyiség egész esztendőn keresztül - néhány vasárnap kivételével - kong az ürességtől, élet csak farsang idején van bennük, amikor rohamos egymásutánban követik egymást a táncmulatságok és „műkedvelői előadások", mely utóbbi egyike a legízléstelenebb és leghaszontalanabb dolgoknak. A bál még csak hagyján, mert „Irodalmi est" In: Barcs és Vidéke. 1902. jún. 22. 21 „A Barcsi Kerékpár-Egyesület országos versenye" In: Barcs és Vidéke. 1898. szept. 4.