Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Botka János: Kiegészítő adatok a Barcs-felső vasútállomás és a Komlósdtemető melletti löszfalak malakofaunájához

Az agyaglerakódás jelzi, hogy vízfolyások voltak a környéken. Ezek mellett minden esetben kedvezőbb mikroklíma alakult ki, amely lehetővé tette olyan higrofil hidegtűrők megjelenését, mint a Succinea oblonga és a Columella edentula. Mindkettő konstans és domináns. A mellékelt táblázat a Würm egyik periódusát mutatja, amelyen belül apró enyhülések és hidegebb szakaszok váltakoztak. E mozgásokat az egyes fajok megjelenése, eltűnése, valamint létszámváltozásaik pontosan leképezik. A 7-11. minták olyan zord időszakot jeleznek, ahol a tömegfajokon kívül csak egy esetben jelent meg nagy tűrőképességű más állat. A 12. mintában jelennek meg a széles valenciájú Vitreák valamint a Vallonia pulchella, sőt a száraz meleget tűrő Truncatellina is. Feltűnő, hogy a higrofil hidegtűrők közül itt jelenik meg a Trichia hispida. Ez az enyhébb szakasz többféle habitat megjelenését tette lehetővé: pl. a szélsőségesen hidegtűrő Vallonia tenuilabris valamint a melegtűrő sztyeppi elem Truncatellia cylindrica együttes megjelenését. A 16-17. minta újabb lehűlésre utal. Csak a három tömegfaj található meg. A záró 18. minta minimális éghajlati javulást mutat azzal, hogy ismét megjelenik a Trichia hispida. Jellegzetes tendencia figyelhető meg a tömegfajok létszámváltozásaiban. Ha az extrém hidegtürő Vallonia tenuilabris egyedszáma nő, a másik kettőé csökken. A folyamat fordítottja is megfigyelhető. Ezek alapján kimutathatóak a hidegcsúcsok, illetve a relatíve enyhébb szakaszok. Summázat Összehasonlítva a két lelőhely csiga-együtteseit, megállapítható, hogy közülük az egykori Dráva-part faunája a korábbi eredetű, jellegzetes hidegtűrő fajaival. A komiósdi Würm végi lehet, ahol az éghajlat enyhülését és gazdagabb növényzet megjelenését jelző fajok találhatók.