Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Ander Balázs - B. Czeller Szilvia: Csehszlovákia - 1968

A bevonuló barcsi katonák visszaemlékezései Tanulmányom készítése során, már az adatgyűjtés folyamán kitűnt, hogy négy évtized elteltével az emlékezet csorbul, az azonos eseményekről különböző momentumok rögzülnek az emberekben. Dolgomat nehezítette, hogy a mozgósításban résztvevők közül sokan már nem élnek és nem mesélhetnek, így családtagjaik segítségét kértem. A szemtanúk és a hozzátartozók is készségesen segítettek annak ellenére, hogy nem szívesen emlékeznek életüknek erre a kellemetlen időszakára. Személyes érintettségem okán - édesapám, Czeller István is résztvevője volt a 68-as bevonulásnak - fontosnak éreztem, hogy összegyüjtsem a Csehszlovákiába vitt barcsi katonák visszaemlékezéseit. Bár közigazgatásilag Somogytarnóca és Drávaszentes ez időben nem tartozott Barcshoz

2

, de a települések közelsége miatt indokoltnak látszott, hogy az onnan bevonulók beszámolói se maradjanak ki az összeállításból. A ma élő egykori szemtanúk és az elhunyt személyek hozzátartozóinak közlései nyomán alakult ki ez a történet. 40 évvel ezelőtt, 1968. július 27-én a „Zala hadgyakorlat" eseményeinek részeseiként tartalékos katonák kapták kézbe azonnali behívójukat.

3 Az előzményekről Czeller István meséli: „Már 1968 tavaszán olvastam a Népszabadságban, hogy Csehszlovákiában utcai tüntetések, zavargások vannak, s ezt a helyzetet a biztonsági szervek egyelőre kézben tudják tartani. ...Hajnalban jött a rögtöni behívó. Tartalékos állományban voltam, előtte sorkatonaként felderítő kiképzést kaptam. A családomtól így búcsúztam remélve, hogy sejtésem nem válik valóra : Megyek a csehekhez... " A mozgósítás napjáról és körülményeiről így emlékeznek a szemtanúk: Bázel Antal: „Azért emlékszem pontosan a behívás napjára, mert Agi lányom aznap volt féléves. Én azt hittem gyakorlatra megyünk, előtte többször voltam gyakorlaton a Bakonyban. Semmi rosszra nem gondoltam. " Kővári Ferenc: „Egy szombati napon éppen dolgoztam a Vasgyárban, oda hozta a behívóparancsot Bátorfi László. Hazamentem a felszerelésért, aztán motorral a barcsi kultúrházhoz mentem, ott gyülekeztünk. A Danuvia motorom hónapokig ott maradt a kultúrház előtt lezárva, hiszen a lakatkulcs nálam volt. " Petrics József: „Nekem a Fűrészgyárba a munkahelyemre hozták a behívót. " ' B. Czeller Szilvia tanulmánya. 2 A települések 1979 óta tartoznak Barcshoz. 3 Pataky 2008/1.47-51.