Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson Barcsi cigány asszonyok és gyermekek 1930 körül Más cigány csoportokkal szemben az itteni beás viseleten a fehér szín dominált (Gönyey Ebner Sándor felvétele) A kumpánye, mint területi szerveződés mellett igen fontos szerepük volt a vérségi kapcsolatoknak. A telep több családot fogott össze, de egy-egy család más kumpányékbm is tartott rokonságot. A közösségi összetartó erő tehát lokális (területi) és családi (vérségi) alapon is működött. A rokonságot minden beás számon tartotta. Azonban ez nem csak az elemi családok szintjén, az azonos nevet viselő, valóban közeli rokonok körében, hanem az azonos (képzelt vagy valós) közös őstől származók, de a rokonság tényleges fokát megmondani nem tudók közt, tehát nemzetségi szinten is működött. „Mindenki tudta, hogy melyik vigába tartozik, és olyan nem volt, hogy egy ember a saját vigájáhóí vegyen feleséget magának. Csakis másik vigáhól." A vigä kifejezés magyarra fordítva származást, eredetet, tágabb értelemben nemzetséget jelent. A szó eredete a román nyelvben gyökerezik: a román vita (ejtsd: vica) szóból keletkezett, mely magyarul ugyancsak eredetet, származást jelent. A román kifejezéshez a beás cigányok Tisza melléki (ticsán) csoportjánál használt vic szó áll a legközelebb, mellyel a ticsánok a nemzetségeiket nevezik, tehát ugyanabban az értelemben használják, mint az árgyelánok a vigát.

64 Ha Orsós János (1948) közlése Vö. N. Békefi 2001. 94, 97. 66