Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe A '80-as évektől az állam a korábbinál több lehetőséget biztosított a cigány kultúra ápolására. Engedélyezték a pártállami szervezeteken belüli cigányszervezetek létrehozását. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa felügyelete alatt 1985-ben megalakult az Országos Cigánytanács azzal a feladattal, hogy a megyei cigánytanácsoktól a cigányok lakta településekig szervezzen országos aktívahálózatot. Ez a szervezet, amely legalább látszólagos lehetőséget kínált az érdekérvényesítésre, a cigányok problémáit továbbra is elsősorban társadalmipolitikai kérdésként kezelte. A cigányság kulturális értékeinek megőrzésére 1986-ban alakult meg a Művelődési Minisztériumon belül a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, mely „Romano Nyevipe" (Cigány Újság) címmel a cigányok életének, történetének bemutatásával lapot is kiadott. A szövetség fő feladatai közé tartozott a magyarországi cigányság társadalmi beilleszkedésének, az ehhez kapcsolódó nemzeti és etnikai kultúra elsajátításának valamint a cigányság kulturális érdekképviseletének, haladó hagyományai ápolásának szolgálata, a párt elvárásainak megfelelően. 51 Az is tény, hogy a cigányok erőltetett és gyorsított letelepítésével, ipari munkássá válásával szokásaik, kultúrájuk jelentősen megválozott, mondhatni tötést szenvedett. Sokan közülük elfelejtették - pontosabban nem akarták beszélni és nem adták tovább gyermekeiknek - nyelvüket. Gyökeres fordulat állt be munka- és lakásviszonyaikban. Ettől kezdve az egységesnek vélt cigányság helyett asszimilálódó cigány lakosságról beszélhetünk. Az 1989-90-es rendszerváltás után végre napirendre kerülhettek a kisebbségek önszerveződései, etnikai alapon szerveződött pártjaik. A cigány kisebbség napjainkra abba a társadalmi szakaszba érkezett - vélekedik Szuhay Péter a cigány kultúrával kapcsolatban 52 -, amikor a cigány értelmiség pontosan megfogalmazhatta a különböző cigány etnikai csoportok közötti integrációk szükségességét, és belekezdhetett a cigány nemzeti kultúra megalkotásába. A cigányság és a cigány kérdés Van a magyar nyelvben egy fogalom, amelyhez a magyar nép tudatában évszázadokon át sokszor negatív előjelű, néha torz képzetek társultak. Ez a szó: „cigány ". A cigány a polgári élettől idegen, lenézett, megvetett, sok esetben gyűlölt magatartásformát testesít meg. A cigány egy nem kívánatos nép az emberiség peremén. Ugyanakkor a cigány megjeleníti azt az embertípust is, 51 Majtényi 2005. 52 Szuhay 1999. 31
