Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
DR. KÉRI NAGY BELA A CIGÁNYOK ÉVEZREDES VÁNDORÚT JA A TÁVOLI KELETRŐL A KÁRPÁT-MEDENCÉBE A cigányok megjelenése a Kárpát-medencében A cigányság történetével foglalkozó kutatók máig tartó problémája, vitája annak bizonyítása, hogy mióta élnek cigányok Magyarországon. E kérdéskör tisztázásához azonban át kell tekintenünk a kora feudális európai viszonyokat. A hűbéri társadalmak a szabadon átjárható határaik helyett kereskedelmi útvonalaikat, vámszedő helyeiket védték, ami megkönnyítette Európa-szerte a vándorló népek számára az országhatárokon való akadálytalan közlekedést. Szigorúbb határellenőrzéseket csupán háborúk, járványok, jelentősebb népmozgások, váratlan, jelentős számú vándorló tömegek megjelenésekor alkalmaztak. A népmozgásokat általában politikai-gazdasági okok befolyásolták. Ilyenek voltak a nagyhatalmak hódító hadjáratai valamint a népek megélhetését befolyásoló aszályok, járványok és más természeti csapások. A Kárpát-medencébe folyamatosan beszivárgó, vándorló, vagy menekülő népelemekkel együtt érkező cigányok megjelenésének időpontja - írásos dokumentumok hiányában - nehézségekbe ütközik. Sokáig úgy vélték, hogy a cigányság őshazáját, eredetét Egyiptomban kell keresni. Ennek emléke, hogy a régi magyar szóhasználatban „fáraó fíai"-nak, „egyiptusoknak" nevezték őket 1 , és innen ered a ma is használatos angol „gypsy" elnevezés. Elsőként egy magyar, Wályi István 2 lett figyelmes a cigány nyelv 1 Vekerdi 1982. 2 Wályi István dunaalmási lelkész hollandiai tanulmányai során ismerkedett meg indiai (malabári illetve szingaléz) diákokkal. Feltűnt neki, hogy nyelvük hasonlít az itthoni cigányok nyelvéhez. Miután a Wályi által összegyűjtött szavak nagy részét a győri cigányok értették, és erről 1776-ban Székely Sámuel egy bécsi lapban is beszámolt, a kor egyik nagy német nyelvtudósa, Heinrich M. Grellmann is tanulmányozni kezdte, és a fentiek alapján bizonyítottnak nyilvánította a cigányok indiai származását. Wályi felfedezése késztette Szathmári Pap István kolozsvári professzort is, aki a cigány származású vistai Farkas Mihály segítségével 1785 körül elkészítette az első cigánylatin-magyar szótárt. A 2148 cigány szót tartalmazó „ Vocabularum Zingarico Latinum et Hungaricum " с. kézirat a kolozsvári Egyetemi Könyvtár kézirattárában található. - Fraser 1996. 178-179, Szabadi 1994, Vekerdi 1982. 11
