Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe A hazai cigányság ekkor 2.100 cigánytelepen lakott, és közel 60%-uk emberi életre alkalmatlan putrikban élt. A politikai erőfeszítések következményeként 1960 és 1975 között 13.000 cigánycsalád költözött új vagy komfortosabb lakásba, és 5.500 család jutott átmeneti otthonhoz. 48 A határozatokban az állam és a párt a cigányságot, mint néprajzi sajátosságokkal rendelkező társadalmi réteget fogta fel. Később ez a minősítés megváltozott, és etnikai csoportként értelmezték. Továbbra is elvetették, hogy a cigányságot nemzetiségként kezeljék. Megszüntették az 1957-ben alakult Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét, mivel alkalmatlannak bizonyult a cigányság átnevelésére. Feladatkörét a Kulturális Minisztérium hatáskörébe utalták. A hatvanas évektől tehát felgyorsult a cigányság társadalmi felemelkedésének üteme, aminek elsősorban nem politikai, hanem gazdasági eredői voltak. A vegyipar, a kohászat, az építőipar, a gépgyártás és a bányászat szakképzetlen munkaerő-szükségletét a cigányok felvételével oldották meg. Ez azt is jelentette, hogy a gazdasági kényszer áttörte az előítéletek miatti elzárkózást. 49 A gazdaságra vonatkozóan kimutatták, hogy az 1960-as évek végén már jelentkeztek az indokolatlanul gyors ütemben növekvő extenzív gazdaságfejlesztés problémái, ami a kutatók szerint a párt és az állam gazdaság- és cigánypolitikájának a csődjét jelentette. Nem javult a tervezett ütemben és színvonalon a lakosság és ezen belül a cigányság életvitele, többségük továbbra is a társadalmi hierarchia alsó részén helyezkedett el, alacsony jövedelmekkel. Ezért hátrányos helyzetükből nem tudtak felemelkedni. Számukra továbbra is maradt a szegénység és a nyomor. Eletük évszázados elmaradottsága ezen a szinten újra konzerválódott, hiszen a fejlődés lassulása és a növekvő telek- és építőanyagárak miatt lelassultak a cigánytelepek felszámolására tett kísérletek is. A politikai bizottság, reagálva a kutatási eredményekre, „újbaloldali"-nak bélyegezte a szociológusokat, és a kritika elfogadása, a hibák kijavítása helyett felfüggesztette a további kutatásokat. A kutatás vezetőjét - Kemény István akadémikust - elbocsátották, a vizsgálatok anyagát pedig - mivel az szegénységről és hibás politikai irányvonalról szólt - titkosítottak. A pártvezetés pedig újra megerősítette, hogy a cigányság nem tekinthető nemzetiségnek, hanem csakis olyan etnikai-társadalmi rétegnek, csoportnak, amely fokozatosan beilleszkedik a társadalomba, és asszimilálódik. 50 MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata a cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról. 1961. június 20; Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Bp. 1979. 49 Faludi 1964, Kéri Nagy 1988. 50 A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének beszámolója Közli: Majtényi 2005. 121-132. 30
