Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

B. Czeller Szilvia: Közösségi-kulturális élet a barcsi cigányok körében

В. Czeller Szilvia: Közösségi - kulturális élet a barcsi cigányok körében sincs cimbalmos a barcsiak között. Rajtuk kívül Orsós István, Kerényi Lajos és Bogdán Imre (Tuti) gyarapították a barcsi cigányzenészek sorát. Ma már sajnos egyikük sem él. A hagyományos alkalmakon túl eljártak köszönteni házakhoz nagy ünnepe­ken: karácsonykor, húsvétkor. Tiszteletből tették, nem pénzkereseti lehetőség­ként. Volt, aki megkínálta őket, esetleg kis pénzt is kaptak, de nem ez volt a jellemző. Ok ezzel ünnepeltekjobb kedvre derítették a városlakókat. Ez a szokás, hogy zeneszóval köszöntötték az ünnepeket, talán az 1980-as évek második feléig tartott. A vásártéri zenélések száma egyre ritkult. A társadalmi, politikai változásokkal együtt kezdtek megváltozni az emberek is, már nem jártak annyit össze egymással, elmaradtak a találkozások. Az utolsó vásárt 1990-ben tartották. A vásárteret is beépítették, ma új lakóházak állnak rajta. A vásártéri és a telepi zenélés, s vele a közös vigasság ekkorra teljesen megszűnt. Hivatásos zenészek A cigányzenészek ma is elismertek a cigányok és a nem cigányok körében egyaránt. Magas szinten művelik a zenélést, egész famíliák élnek ebből. Legin­kább azok jutottak magasabb szintre, akik huzamosabb ideig vendéglátóipari egységekben dolgoztak. Külön réteget alkottak, soha nem is laktak a telepen, az ott élőkkel alig tartottak kapcsolatot. Pintér István (Dunda) néhány éve hunyt el, de alakja szinte legendássá vált csodálatos hegedűjátéka okán. Zenekarát széles körben ismerték, ilyen színvo­nalú, klasszikus cigányzenét játszó banda azóta sem alakult Barcson. Dingó Ferenc zenekarával is gyakran találkozhattunk a 80-as évekbeli Barcs szórakozóhelyein. Napjainkban Sárközi Jenő és a Görcsi József családja viszi tovább a muzsikus cigányok szakmai örökségét. Ezek a családok zeneművészeti tanulmányokat is folytatnak, folyamatosan fejlesztik zenei, énekesi tudásukat. „Mindig hivatásos zenész voltam, mindig ebből éltem. 32 évvel ezelőtt kerültem Barcsra, a Rózsakertben kezdtem muzsikálni. A feleségemet is itt ismertem meg. A gyerekeimet is a zenei pálya felé terelgettem. Kicsi koruktól zeneiskolába jártak mindhárman. Szabolcs és Csaba a pécsi Zeneművészeti Szakközépiskola hegedű szakán végzős hallgatók. Zsanett lányom a miskolci Bartók Béla Főis­kolán zenetanári tanulmányait végzi, mellette a kaposvári Tanítóképző Főisko­lán tanul. Számunkra mindig fontos volt a munka és az állandó önképzés. Nem vagyunk beások, cigányul nem tudunk, szüleink, nagyszüleink sem beszéltek." 6 5 A zenélésre vonatkozó adatokat Bokor József (1953) barcsi lakos elmondása alapján közlöm. Az adatközlök adatai a tanulmány végén olvashatók. 6 Görcsi József (1955) barcsi lakos közlése. 92

Next

/
Thumbnails
Contents