Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

B. Czeller Szilvia: Közösségi-kulturális élet a barcsi cigányok körében

В. CZELLER SZILVIA KÖZÖSSÉGI - KULTURÁLIS ÉLET A BARCSI CIGÁNYOK KÖRÉBEN A mintegy két évszázados múltra visszatekintő barcsi cigány közösség létszáma napjainkban 1200-1500 főre tehető, mely a város lakosságának 12-15%át jelenti. Ez az arány évtizedek óta változatlan, az elmúlt évtizedekben is hasonló volt. A cigány lakosság főként a mai cigánytelep területén és a pálfalusi határrészen telepedett meg, és fejlődött népes közösséggé.

1 Településünkön az 1970-es években kiemelt figyelmet fordítottak a cigány etnikum életkörülményeinek javítására és művelődési lehetőségeinek bővítésére, szemléletformálására. A sorra épülő új üzemek (Vasgyár, Téglagyár), de a Vörös Csillag MGTSZ és főként a nagy múltú Fűrészüzem felszívták a képzetlen munkaerőt. Ekkor fogalmazódtak meg az e réteg szociális helyzetét javító gondolatok, melyek elsősorban dr. Németh Jenő egykori tanácselnök nevéhez fűződtek. A terveket tettek követték: felszámolták a putrikat,

2 a telepen ingyenes házhelyeket osztottak, és felépíthették házaikat a törekvő barcsi cigányok. Új lakóházak a barcsi cigánytelepen 2007-ben Felépült a 6. számú óvoda, melyet a helybeliek ma is „cigányóvodaként" emlegetnek. Az épületben kapott helyet kapott egy köztisztasági fürdő is, mely a 80-as évek elején még üzemelt. Ezek az intézkedések a helyi cigányok szá1 Lásd Mészáros Ádám tanulmányát e kötetben. 2 „Három putri emlékbe". Dunántúli Napló Panoráma c. havi melléklete, 1989. július 89