Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson A közösség napjainkban is fontos változásokat él át. Életmódjukban, értékrendjükben egyre közelebb kerülnek a nem cigány lakossághoz, s napjainkban zajlik újabb nyelvváltásuk is. Az idősebb és a középkorú barcsi cigányok beás anyanyelvük mellett a magyart második nyelvként használják. A fiatal beások viszont már magyar anyanyelvűek, és a beást beszélik második nyelvként. A gyerekek közül többen ugyan értik, de nem, vagy csak rosszul beszélik a beás nyelvet. Ezzel egyidejűleg egy ellentétes folyamat is zajlik. A beás értelmiség felismerve a ma zajló változások jelentőségét - szervezett keretek közt

74 próbálja megőrizni illetve visszatanítani a nyelvet, ápolni a kultúrát. Ügyeskezü és lelkes vidéki cigány emberek a hagyományos beás mesterségeket mentik át az utókornak, olykor művészi fokra emelve a fafaragás és a kosárfonás „tudományát". Egy letűnt kor emléke. Az 1990 körül elbontott, utolsó barcsi cigánykunyhó A különféle helyi kezdeményezések mellett a legnagyobb eredmény a pécsi Gandhi Gimnázium megalapítása, amelyet beás értelmiségiek hívtak életre, és amely Európa egyetlen, ma is működő cigány gimnáziuma. 70