Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson cigányok között. Az egyes összeírások számadatai közti eltéréseket valószínűleg a csoportok tagjainak gyakori mozgása és a csoportok sűrű helyváltoztatása okozza. Nem volt ritka a mozgás a listázott aranymosók és a sátoros taxás fiskális cigányok csoportjai közt sem. A vándorló életmód miatt egy-egy család státusza többször is változhatott. Egy család státusz- vagy lakhelyváltása is indukálhatta, hogy tagjait új névvel illessék, de olyan is előfordult, hogy például egy Kalányos nevű cigány család magyar nyelvterületről román környezetbe költözött, s ott már nem Kalányosnak, hanem Lingurarmk nevezték.

3 Érdemes megvizsgálni az 1783-ban összeírt erdélyi aranymosó cigányok neveit. Találunk köztük cigány, román és magyar neveket. A családnevek ilyen szempontból vegyesek, a keresztnevek túlnyomó többsége viszont román. Levonható tehát a következtetés, hogy az erdélyi aranymosó cigányok többsége román cigány volt. Többségük valóban román nyelvi környezetben, az ErdélyiErchegység területén élt. A magyar többségű régiókban, településeken magyar, a román többségű vidékeken román keresztneveket viseltek, függetlenül attól, hogy a családnevük magyar, román vagy cigány volt. így például a magyarok lakta Gyergyói-medencében Kalányos Demeter és Jancsi, viszont a SzolnokDoboka vármegyei, románok lakta В lenkemezőn Nyerges Tógyer és Vaszilie, a Torda melletti Bányabükkön pedig Nyerges Szimion, Juon, Dumitru, Mihai és Petru nevét vetették papírra. Alsókosalyon, Libatonban és Macskamezőn megtaláljuk a Kalányos név román megfelelőjét, aLingurar családnevet is.

j2 A nevek egy része foglalkozásnév, mesterségnév, de gyakoriak a keresztnévből képzett családnevek is. Jellemző volt a párhuzamos névadás: egyes cigány családoknak román és magyar neve is volt, főleg a vegyes lakosságú területeken. Nem volt ritka a névváltoztatás sem. Ehhez a cigányok gyakran folyamodtak, ha valamiért nem akarták, hogy a nyomukra bukkanjanak. II. József 1783-ban még rendeletet is hozott emiatt: „ Családnevüket megváltoztatni ne merészeljék, hanem változatlanul tartsák meg a felvett nevet is, és a gyermekek is szüleik nevét használják. " Az aranymosás tevékenységének szigorú szabályozása és a nehéz megélhetés miatt a 19. században fokozatosan visszaesett az aranymosással foglalkozó - cigány és nem cigány - családok száma. Az aranymosó beások egyre inkább második mesterségükre, a teknő- és kanál faragásra valamint a vesszőfonásra tértek át. 30 Zsúpos 1990. 131. 31 Zsúpos 1993. 32 Zsúpos 1990. 133-172. 33 Zsúpos 1993. 336. 52